Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.
Rokon irodalmakból - Petri Tamminen „prózadarabjai"
két sakkfigura. Beugrottam a fényképezőgépért, és lekaptam őket. A kép a családi albumba került. „Antti keresztelője". „Négy generáció". „Reino temetése". „A pék meg a kéményseprő". 1998. Vääksy A nyalintás pillanatai Sokan nyálazzák meg az ujjukat, mikor lapoznak a könyvben vagy egy csomag papírból szedegetik ki a lapokat. A mozdulat olyan észrevétlen, mint veréb ugrása a sövényen. A kéz a nyelv hegyéhez röppen, majd vissza a lapszélhez. Az újságolvasó néha nagyon lassan emeli föl az ujját. Tekintete ott időzik a kinyitott íven, a száj megnyílik, az ujj pedig megkezdi tűnődő útját a nyelv felé. Ha sós a bőr, a nyelv regisztrálja az ízt. Az érzékelés úgy dereng fel a tudat alól, mint tejüveg a látómező peremén. Prágában a Národnin található cukrászda fehérkabátos eladója mindig megnyalta az ujját, amikor újabb csomagolópapírért nyúlt. Egy banki pénztáros vagy a jegytömböt lapozó buszsofőr naponta akár több tucatszor is megnyalja az ujját. 2002. Vääksy A taxisofőr szerepe Bombarobbanásról adtak hírt a televízióban és a rádióban. Egy hét múlva arról a sebészről olvastam, akit a robbanás éjszakáján riasztottak. Taxival ment be a város másik szélén fekvő kórházba, és megmentette egy kislány életét. „A taxi tíz perc alatt tette meg az utat" - írta az újság. Letettem a lapot. Fölemeltem a tekintetemet, és a taxisofőrre gondoltam. 2003. Vääksy Éjszakai feljegyzés Szégyenre ébredtem az éjszaka közepén. Fölkeltem, kimentem a konyhába. A villanyfényben felidéződött emlékezetemben, amit nappal csináltam és beszéltem. Visszafeküdtem, és megpróbáltam maradandó dolgokra, tényekre gondolni: fenyőkre, padlódeszkákra, véglényekre. Tollért nyúltam az éjjeliszekrényre, és jegyzetet készítettem. Reggel ettem, elolvastam az újságot, volt két hosszú telefonom, aztán elnyúltam az ágyon, hogy végiggondoljam a napi teendőket. Szemembe tűnt az éjjeliszekrényen heverő papírlap. Dülöngélő nagybetűkkel ez volt ráírva: FENYŐK, DESZKÁK, VÉGLÉNYEK.