Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.
Rokon irodalmakból - Yahya Kemal Beyatli versei
Égi ágyúzaj? Ilyen sűrűn lövés ugyan honnan ered? Mindegyik más-más nagy csata emléke lehet. Várna? Isztambul? Rigómező? Nikápoly talán? Bárhonnan árad e zaj, kélt valamely hősi csatán. Belgrádból-e? Budáról, vagy Egerből ide zeng? Messzi hegyről-e, amin hajnali Nap fénye dereng? Vanból? vagy tán Bajazidból eredő hangok ezek? Barbarossa 3 hadiflottát habon át erre vezet? Algír így zeng? Szigetek hangja? Tunisz zengzetejő? Láthatáron kétszáz, ágyu-hozó harci hajó?... Arról a helyről, hol az új hold ragyogott fel nekik, ó, Mely hajnalból közeledik erre a sok büszke hajó? Itt e szentélyben, egyességben együtt van nemzetem, Hála Istennek, ez órán szemeim rája vetem. Földi s égben lakozó véreim itt láthatom én, Telve szívem ragyogással ma, e bajrám ünnepén. MALTEPE 4 Az arany tengeren lesiklik a nap, Hol a császári nagy hajók hadai Szakadatlan hajóznak az ég-peremig. Valahol milliónyi éteri húrt Pihe tündérkezek megpendítenek S a halál indulóját zengedezik. Tovaterjed puhán a kék nyugalom, S odafent gyúlnak már az égi tüzek, Míg az éj helyre húzza csillagait. A vizet felborzolja frissen a szél, S hol a tenger szegélyén Maitepe áll, A habok nyaldossák a part köveit. Ez a kék kábulat megejti szivünk, No de sajnos, hamar elmúlik az éj. Ugye kár? Nincs időnk már virradatig.
