Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - MÉRAI DÓRA: Apafi György síremléke

kapcsos könyvet tart, ezen nyugszik jobb keze, mellyel hosszú szárú keresztet markol. Baljával a könyvre állított kehely szárát fogja. A kehely gótikus darabot utánoz, karéjos talppal, rotulusos nódusszal. Felette kerek ostya „lebeg". A láb felőli jobb sarokban látható nőalak térdére támasztott jobb kezével pallos markolatát fogja; a fegyver hegye felfelé mutat. Baljában kétserpenyős mérleget tart. Ő az Igazságosság megszemélyesítője. Az átellenben lévő figura felfelé tekint, két kezét melle előtt összekulcsolja. A Reményt személyesíti meg, attribútuma, a horgony átkerült a tumba szomszédos oldallapjára. A női figurák öltözete hosszú palást, alatta bokáig érő, ráncolt, galléros ing, egyedül a Szeretet alakja visel magyar vállat. A négy figura tehát a három teológiai és az egyik kardinális erény allegorikus megjelenítése. A Prudentius Psychomachiájában egymás ellen harcoló erények és bűnök önálló ábrázolása a 13. századi francia katedrálisplasztikában és moralizáló kéziratokon vált jellemzővé, főleg a skolasztikus teológia hatására.

49 A 15. században széles körben elterjed, erre az időszakra szilárdult meg egységes, általánosan elterjedt szimbolikájuk, amelyet az Apafi-síremléken is megfigyelhetünk. Az Apafi-síremlék ikonográfiájának elemzése során több irányból is Cornelis Floris köréhez jutottunk el. Ugyanide vezet az ornamentika vizsgálata is. A tekercsdíszek, rozetták, veretdíszek ahhoz az ornamentikastílushoz tartoznak, amely az itáliai eredetű, Fontainebleau-ban alkalmazott elemekből Cornelis Floris környezetében jött létre a 16. század közepén, majd elterjedt mind a német területeken, mind Észak- és KözépEurópában. Német mintalapok biztosítják az egyes motívumok közvetítését.

50 Az erdélyi szász kőfaragásban már a 16. század harmadik negyedében készült munkákon megjelennek a rollwerkes kartusok, veretdíszek, torzfejek, kerubfejek. A század végén ezekkel együtt feltűnnek a vanitas-ikonográfia elemei, a fentebb már bemutatott, több forrásból párhuzamosan elterjedt, koponyás puttó, valamint a gyümölcscsokrok, hadi trófeák.

51 Az 1630-as évektől Elias Nicolai szebeni műhelye válik meghatározóvá, amely az addig is jelen lévő díszítőstílusnak egy újabb variánsát alkalmazza, viszonylag kevés számú elem kombinálásával, de a korábbi átlagnál magasabb színvonalon.

52 Elemzésünk a múzeumban elhelyezett, környezetéből kiszakított tárgyról készült, de a teljes, árnyalt képhez elengedhetetlen az eredeti térbeli kontextus, azaz a kápolna és esetleg tágabb környezete, valamint a keletkezési körülmények vizsgálata. Az Apafitumba ebből a szempontból is kiemelkedő emlékünk, hiszen rendelkezünk a fentiekre vonatkozó forrásokkal is. Áttekintésük azonban egy következő tanulmány feladata. Jegyzetek 1 A templom a 14. század 2. felében épült, freskódíszítése a 14. század végére - 15. század elejére keltezhető. (Magyarországi művészet 1300-1470 körül. Szerk. Marosi Ernő. Budapest, 1987., I. kötet, 451. o.) Az udvarház építéstörténetére vonatkozóan: Kovács András: Késő reneszánsz építészet Erdélyben. 1541-1720. Budapest-Kolozsvár, 2003., 146-147. o.