Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - VÁSÁRY ISTVÁN: A síita iszlám Iránban

rendszer nem teszi tönkre a családot és a közösséget, így elmondhatjuk, hogy minden gyakorlati nehézség ellenére igen mély lelki gyökerei vannak Iránban. Aki a nyugati világban az iszlám köztársaság gyors összedó'lését várja, nem ismeri az iráni valóságot. Az iszlám Iránban, mint az elmúlt 1300 év története során mindig, ezután is meghatározó szerepet fog játszani a politikai gondolkozásban, bárhogyan is alakuljon az ország sorsa az elkövetkezőkben. Irodalom Arjomand, Said Amin The Skadow of Cod and the Hidden Imam. Chicago, IL: University of Chicago Press, 1984. Ehteshami, A.: After Khomeiní: The Iranian Second Republic. New York, Routledge, 1995. Hairi, Abdu'l-Hadi: Shi'ism and Constitutionalism in Iran. Leiden, E. J. Brill, 1977. Khumayni, Ayatu'llah Seyyid Ruhu'llah (trans. Hamid Algar): Islam and Revolution: Writings and Declarations of Imam Khomeiní. Berkeley, CA: Mizan Press, 1981. Mazzaoui, Michel: The Origin of the Safavids: Shi'ism, Sufism, and the Gulat. Wiesbaden, Franz Steiner, 1972. Savory, Roger M.: Iran under the Safavids. Cambridge University Press, 1980. Képek jegyzéke 1. kép: A Kaszpi-tenger délkeleti csücskének közelében áll a Gunbad-i Kábúsz, egy helyi uralkodó síremléke (1006-1007). 51 méter magas téglaépület. Vannak olyan adalékok (a dinasztia nemrég tért át az iszlámra, s a holttest állítólag magasan a toronyban volt elhelyezve), amelyek arra utalnak, hogy az épület különös formája talán a zoroasztrianizmusban gyökeredzik. 2. kép: Száve, a Teherántól délnyugatra fekvő város határában levő szeldzsuk-kori vallási épületegyüttes. (A szerző felvétele.) 3. kép: Öldzseitü ilkán mauzóleuma Szultánijjében (1307-1313 között épült). Duplahéjú kupolája (magassága 53 méter, fesztávolsága 26 méter) a téglaépítészet egyik csúcsteljesítménye. A mongol uralkodó eredetileg Ali imám mauzóleumának szánta a nagyszabású emléket, később azonban maga temetkezett ide. 4. kép: Sajkh Szafí mauzóleumának részlete. A rendalapítót a Kaszpi-tengertől délnyugatra fekvő Ardabíl városában temették el (1334). Számos leszármazottja, köztük Iszmail sah is, mellette nyugszik. A díszes mauzóleum a szafavida-korban jelentős zarándokhellyé vált. (A szerző felvétele.) 5. kép: A szafavida hatalom I. (Nagy) Abbász sah idejében (1587-1629) újjászületett. A Sajkh Lutfullahdzsámi - a képen a bejáratát láthatjuk - a kor egyik legtekintélyesebb vallási vezetőjéről (egyben a sah apósáról) nyerte a nevét. Egyes feltevések szerint az uralkodó imahelyeként - keresztyén kifejezéssel élve, mintegy „udvari kápolnaként" - működött. (A szerző felvétele.) 6. kép: Qpmban található Rezá imám nővérének, Maszúménak a sírja (képünkön az aranyozott kupola alatt). Ezért a város - Meshed után - a második legfontosabb iráni zarándokhely. Művészeti szempontból ugyan Qpm nem sokat nyújt, de vallási-politikai jelentősége annál nagyobb, hiszen a síita papság és papképzés első számú központja. (Minári Pálné felvétele.)