Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 3-4. sz.

Klasszikusokról - PÉTERI VANDA: Isten ujja... Strindberg Gustav Vasa drámájáról

aki azonban kikosarazza. Erik az apjáról mesél Görannak, dühöngő pogány istenekhez hasonlítja. Később, már meglehetősen kapatosan, hitvitát folytatnak egymással. Erik részint csodálja, részint nehezményezi a művelt, sokat látott Göran kesernyés, fatalista humorát. Titkára hitetlenségét azonban még a szkeptikus Erik is nehezen emészti meg, bár Göran hihetően nagy befolyással volt Erik kételyeinek kialakulására is. Johan érkezik, hogy apai parancsra hazaszólítsa Eriket a tivornyázásból. Johan Erik féltestvére, a király engedelmesebb fia. Erik gúnyosan elzavarja. Most Jákob lép be, s fellebben a fátyol a titokról: ő a szép Agda szerelmese, aki miatt a lány visszautasította Eriket. A trónörökös dührohamot kap megaláztatásában, többször is Jákobnak ront. Követ érkezik egy őr társaságában, a király rendeletét hozza, melyben az áll, tartóztassák le a herceget és titkárát. Csak ilyen erőszakos módszerrel sikerül hazacipelni a tékozló, dühöngő fiút. Jákob rajongása a király iránt nőttön nő. JÁKOB Mindig ez az óriáskéz, mely láthatatlan, de jól érzékelhető. Látod, Agda, most is kinyúlt a felhők közül, s jelentéktelen sorsunkba avatkozott. Az országszabadító leszállt az éj sötétjében és megszabadított téged, kismadaram! - Repülsz-e hát velem? AGDA Igen, messzire, veled! (216, sz. f.) A harmadik felvonásban - tehát a darab közepén - végre megjelenik maga a király. Mind ez ideig csak a távolból éreztette államférfiúi, zsarnoki, isteni hatalmát. Alattvalói tudatában hol bibliai prófétaként, hol pogány istenként jelent meg. Az I. felvonásban Máns Nilsson mint Mózest festette le az uralkodót Barbro lányának: BARBRO Itt fog ülni a király, apám? MÄNS N. Igen, gyermekem, itt ül majd Isten legelső szolgája az ő barátjánál, az aspebodai Máns Nilssonnál. Az ő élete, gyermek, csodatörténet, ahogy Isten kiszabadította a jütök fogságából és felvezette Dalarnába; ahogy megannyi veszélyt leküzdve, végül megszabadította országát a rabszolgaságtól. Mindezt azokon a faliképeken láthatjátok, egészen az utolsóig, melyen a sífutó éppen őt hozza Salennél, a norvég határnál. (163, sz. f.) A második felvonás kocsmajelenetében pedig Erik herceg az óészaki mitológia legerősebb, leghatalmasabb, gyakran kiszámíthatatlan, dühöngő isteneivel, Thorral és Odinnal hasonlítja össze apját: ERIK HERCEG Bolondokháza ez az egész. - Gondolj csak okos, egészséges, józan paraszti ésszel megáldott apámra! Hát nem úgy viseli magát, mint aki bolond?! Megszabadítja az országot az idegentől, majd fejét veszi a szabadítóknak; megszabadítja a hazát a külhoni idegenektől, majd visszahozza - Peutingert és Normant - s a legmagasabbra ülteti őket, az ország legnagyobb urai és hivatalai fölé; őrült! (...) - Ez a szabadsághős a legnagyobb zsarnok a földön; ez a zsarnok legnagyobb felszabadító. - Kép-