Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 3-4. sz.

Seminarium Ecclesiae - BERTA ZSOLT: Vallásoktatás mint lelkigondozás?

térhez. Helyette olyan - spirális szerkezetű - tantervre van szükség, amely nemcsak az általános iskola és a gimnázium kapcsolatában vállalja fel az anyag koncentrikus körökben bővülő oktatását, hanem a középiskolai évfolyamokon belül is. A vallásoktatás legfontosabb fogalmait ugyanis nem egyetlen alkalommal, hanem csupán fokozatosan, hitbeli fejlődésüknek megfelelően sajátítják el a tanulók. A spirális szerkezetű tanterv előnye, hogy a diákok értelmi, erkölcsi és hitbeli fejlődését végig nyomon tudjuk követni. A lényeges fogalmak és témák - az életkornak megfelelően - különböző összefüggésekben, más-más szempontok alapján, egyre szélesebb áttekinthetőségben térnek vissza, s így a tanulók lassanként életük szerves részévé változtathatják azokat. A lelkigondozói vallásoktatás végső célja éppen ez. Arról természetesen nincs szó, hogy egy ilyen tanterv összeállításakor a tanulók fejlődése az egyedüli mérce. Ezért a lelkigondozói vallásoktatás céljaihoz alkalmazkodó tanterv csak irányt mutathat, segítséget nyújthat az egyes iskolák sajátosságaihoz igazodó helyi hittantervek és a konkrét évfolyamokra, osztályokra lebontott egyedi tanmenetek elkészítéséhez. Zárszó helyett A váltás tehát - némi dramatizálással - élet-halál kérdés egyházaink számára. Igaz, ha minden marad a régiben, protestáns középiskoláink akkor is igyekeznek szolgálni egyháznak, hazának, tudománynak. Azonban nem volna szabad az iskoláinkban folyó hitoktatói munka missziós lehetőségeit kihasználatlanul hagyni. Erre kötelez Jézus Krisztus parancsa, a megmaradás és gyarapodás isteni életösztöne, s a ránk bízottakért viselt felelősség is. Nem engedhetjük meg azt, hogy hittanóráink afféle múzeumi tárlatvezetéshez hasonlítsanak, jóllehet manapság már a múzeumok is kezdenek áttérni a legfejlettebb audio-vizuális technikákat alkalmazó, a látogatókat a kiállításokba intenzíven bevonó, élményszerű előadásokra. S mi vajon mikor? Jegyzetek 1 Ingo Baldermann: Seelsorge als Alphabetisierung in der Sprache der Hoffnung. In: Die verletzlichen Jahre. Chr. Kaiser/Gütersloher Verlagshaus, Gütersloh, 1993, 726., 728. o. 2 Dr. Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998, 303-304. o. 3 Fodorné Nagy Sarolta: A katechézis kommunikációs problémái. Kálvin Kiadó, Budapest, 1996, 19. o. 4 Ingo Baldermann: A Biblia, a tanulás könyve. Budapest, 1989, 12-13. o. 5 Kovács I. Gábor: A Magyarországi Református Egyház küldetése. Confessio, 1998/4, 69-71. o. 6 lm.: 5. 72-73. o. 7 Karsay Ákos: A középiskolai diákság a vallásról és az egyházakról. Theológiai Szemle, 1998/1, 42. o. 8 Im.: 1. 724. o. 9 Wolfgang Trillhaas: Der Dienst der Kirche am Menschen. Chr. Kaiser Verlag, München, 1950, 157. o. 10 Im.: 9. 159. o. 11 Kalevi Tamminen: Hogyan tanítsunk hittant? Teológiai Irodalmi Egyesület, Budapest, 1998, 109. o.