Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 3-4. sz.

Figyelő - KERTÉSZ BOTOND: Három forráskiadványról [Nógrád megyei lelkészek és tanítók díjlevelei, 1784-1804 Galcsik Zsolt-Tóth Krisztina: Szécsény felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1332-1951) Gémes István: Hungari et Transylvani... egyetemjárók Tübingenben]

ténet mellett az adott település helytörténetének is nélkülözhetetlen forrásai. Emel­lett kegyességtörténeti, liturgiatörténeti és néprajzi adatok gazdag tárházai, de építé­szet- és művészettörténeti szempontból is fontosak, valamint a lelkészek és tanítók életrajzának megírásakor is támpontot jelentenek. A Szécsény egyházlátogatásait köz­lő terjedelmes, több mint 600 oldalas kötet Galcsik Zsolt bevezető tanulmánya szerint elsősorban a helytörténészek számára szeretne segítséget nyújtani egy majdani Szé­csény-nagymonográfia megírásában. A helytörténeti célzat abban is megnyilvánul, hogy a könyvet az önkormányzat adta ki. A helytörténeti jellegben találhatjuk meg a könyv egyediségére (ti. egy városra vo­natkozó összes egyházlátogatási jegyzőkönyv közlése) a magyarázatot. A forráskiadá­sok legnagyobb részét, így az egyházlátogatási jegyzőkönyveket is, az őrzőhelyek szok­ták elkészíteni. Ezekben természetesen csak egy-egy felekezet jegyzőkönyveit találhat­juk meg. A kötet szerkesztőinek - különösen Galcsik Zsoltnak, a Nógrád Megyei Levéltár munkatársának - érdeme, hogy számos egyházi és világi gyűjteményt, levél­tárat végigkutatva a lehetőségekhez képest összegyűjtötte valamennyi felekezet szé­csényi egyházlátogatási jegyzőkönyveit. Szakmabeli történészek sokszor jogos kritikával fogadják a „céhen kívüli", lokálpat­rióta elhivatottságú helytörténészek munkáit, akiknek kiadványait gyakran gyönge forráskritika, a publikációk fontos formai követelményeinek mellőzése, és a tágabb összefüggések figyelmen kívül hagyása jellemzi. Másrészt azonban nem lehet felhasz­nálatlanul hagyni azt a jelentős forrásanyagot, amelyet csak a helytörténeti munkák­ban találhatunk meg. Galcsik Zsolt és Tóth Krisztina kötete ebből a szempontból kulcsfontosságú, de az előbbi hiányosságok egyáltalán nem jellemzik munkájukat. Gyakorlott történészek, illetve levéltárosok lokálpatrióta elhivatottságú kiadványát tartjuk a kezünkben. A kötetben olvasható tanulmányok, a szöveg jegyzetelése, a mu­tatók összeállítása - kisebb hibáktól eltekintve - kiválóan használható könyvet ered­ményeztek. A tanulmányok változatosságának, alaposságának köszönhetően az olvasó végül többet kap, mint egyszerű forráskiadványt: a kötetben található színvonalas írá­sok némelyike már forrásfeldolgozásnak tekinthető. A tíz fejezetből álló kötetet Galcsik Zsolt, fent már említett bevezető tanulmánya nyitja meg. Az írás bemutatja a kötet létrejöttének körülményeit, Szécsény városának nagyon rövid történetét és a források fellelhetőségét. Kiderül, hogy a kötet nemcsak a szigorúan vett egyházlátogatási, azaz canonica visitatiós jegyzőkönyveket tartalmazza, hanem néhány fontos további emléket is magában foglal. A kötet ilyen jellegű kiter­jesztése talán önkényesnek tűnik, de az 1332. évi pápai tizedjegyzék Szécsényre vonat­kozó bejegyzésének, a ferences kolostor különböző pápai alapítóleveleinek, a szécsényi szerzetesrendek história domusaiban található látogatási bejegyzéseknek, az addig evangélikusok által használt plébániatemplom 1607-ben történt átadási jegyzőköny­vének, a reformátusok 1912. évi evangélikus templom-használati jegyzőkönyvének, vagy az izraelita hitközség két alapszabályának közlése hozzájárul a kötet eredménye­sebb használatához. Evangélikus szempontból fontos, hogy a kötetben a - szerző által rendezett - szé­csényi gyülekezeti levéltárban megtalálható egyháziátogatási jegyzőkönyveket is olvas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom