Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 3-4. sz.

Figyelő - SIPTÁR DÁNIEL: Benda Kálmán hagyatékából (Ráday Pál iratai 1709-1711)

szerint a labancok is nehéz helyzetben voltak, csak tanultabb katonákkal és jobban szervezett csapatokkal rendelkeztek.

86 Rákóczi hadserege tehát egyre keletebbre szorult, miközben a fejedelem Bécshez közeli erőssége, Érsekújvár még ekkor is tartotta magát, messze beékelődve a császári sereg által megvont frontvonalba. Az inkább kuruc győzelemmel záruló romhányi csata lehetőséget teremtett, hogy erősítés és utánpótlás érkezzen a várba. Rákóczi Károlyi Sándort bízta meg a segélyakció levezetésével, és Eszterházy Antal helyett egyszersmind a vár élére is állította. Károlyi április 6-án új parancsnokot nevezett ki Nagyszeghy Gábor személyében.

87 Az új parancsnok idős korára és rossz egészségi állapotára való tekintettel azonban „kettős parancsnoklást" vezetett be, mellé helyezte Ordódy Györgyöt

88 helyettes parancsnoknak. Károlyi 1710. április 20-án kelt instrukciója mindkettőjüket „commandansnak" nevezi.

89 A várható ostromra készülve egy darabig még maga a generális is ott maradt, nyáron azonban már nem találjuk Érsekújvárban. A kulcsfontosságú erődöt júliusban kezdte ostromolni Heister generális. Augusztusban, amikor helyét Pálffy János vette át, érdekes eseményekre került sor. Ezekkel kapcsolatban - megfelelő források híján - történetírásunk ez idáig némi bizonytalanságot mutatott. Rákóczi ugyanis Emlékiratait írva némiképp rosszul emlékezett vissza a történtekre. Ezt írja: „A helyőrség három tisztet küldött hozzám, akik Szerencsen értek el, és elfogva hozták magukkal a parancsnokot, akit árulással és az ellenséggel való levelezéssel gyanúsítottak. Károlyi Nagyszeghy brigadérost küldte ki parancsnoknak, aki szeptember 24-én feladta a várat. Az ellenség áttört a várárkon, maga a vár azonban még sokáig tarthatta volna magát olyan tüzérség ellen, amilyen Heisteré volt."

90 Márki Sándor néhány más forrással összevetve már úgy rekonstruálta az esetet, hogy Beleznay János brigadéros Krasznahorkára vitte a fejedelem elé Ordódy György brigadérost, Érsekújvár parancsnokát a Heisterrel való levelezés gyanújával. Az új parancsnok, Nagyszeghy augusztus 17-én tizennégy napi fegyverszünetet kötött Pálffyval, aki Heistert váltotta az ostromban. 31-ére kilátásba helyezte a kapitulációt, ha addig nem érkezik felmentés.

91 Bánkúti Imre pedig, bár ő is felhívja a figyelmet, hogy Rákóczi nem a valóságnak megfelelően írta le az esetet, szintén kénytelen Ordódy György Rákóczihoz szállítását tényként elfogadni. Az ő verziója a következő: Ordódy parancsnokhelyettes (Nagyszeghy mellett) Pálffyval egyezkedett a megadásról, fegyverszünetet kötött vele, és kilátásba helyezte a kapitulációt. A vár tisztjei ekkor árulóként Rákóczi elé szállították, aki Tóth Márton vezetésével háromszáz főnyi kurucot küldött vissza. Ok visszafelé áttörték az ostromzárat,

92 és az ellenállás folytatására kényszerítették a bent lévőket. A legyengült és élelemből kifogyott őrség aztán szeptember 24-én feladni kényszerült a várat.

93 Bonyolítja a helyzetet, hogy a szakirodalom a tényleges kapituláció esetében is tud árulásról: a Keppich testvérek és Topeltschau Lázár érsekújvári kereskedők megvesztegették Rottenstein Ferenc tüzérségi alezredest, ezért került sor a szeptemberi megadásra.

94 Ez az eset azonban minden bizonnyal jóval korábban játszódott le, és nincs köze a kapitulációhoz.

95 Ráday most megjelent iratai segítségével szerencsére lehetőség nyílik ennek a bizonytalanságnak a felszámolására. Rákóczi ugyanis az esetről értesülve vizsgálatot