Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 3-4. sz.

Figyelő - SIPTÁR DÁNIEL: Benda Kálmán hagyatékából (Ráday Pál iratai 1709-1711)

szerint a labancok is nehéz helyzetben voltak, csak tanultabb katonákkal és jobban szervezett csapatokkal rendelkeztek. 86 Rákóczi hadserege tehát egyre keletebbre szorult, miközben a fejedelem Bécshez kö­zeli erőssége, Érsekújvár még ekkor is tartotta magát, messze beékelődve a császári se­reg által megvont frontvonalba. Az inkább kuruc győzelemmel záruló romhányi csata lehetőséget teremtett, hogy erősítés és utánpótlás érkezzen a várba. Rákóczi Károlyi Sándort bízta meg a segélyakció levezetésével, és Eszterházy Antal helyett egyszer­smind a vár élére is állította. Károlyi április 6-án új parancsnokot nevezett ki Nagy­szeghy Gábor személyében. 87 Az új parancsnok idős korára és rossz egészségi állapo­tára való tekintettel azonban „kettős parancsnoklást" vezetett be, mellé helyezte Or­dódy Györgyöt 88 helyettes parancsnoknak. Károlyi 1710. április 20-án kelt instrukciója mindkettőjüket „commandansnak" nevezi. 89 A várható ostromra készülve egy darabig még maga a generális is ott maradt, nyáron azonban már nem találjuk Érsekújvárban. A kulcsfontosságú erődöt júliusban kezdte ostromolni Heister generális. Augusz­tusban, amikor helyét Pálffy János vette át, érdekes eseményekre került sor. Ezekkel kapcsolatban - megfelelő források híján - történetírásunk ez idáig némi bizonytalan­ságot mutatott. Rákóczi ugyanis Emlékiratait írva némiképp rosszul emlékezett vissza a történtekre. Ezt írja: „A helyőrség három tisztet küldött hozzám, akik Szerencsen értek el, és elfogva hozták magukkal a parancsnokot, akit árulással és az ellenséggel való levelezéssel gyanúsítottak. Károlyi Nagyszeghy brigadérost küldte ki parancsnok­nak, aki szeptember 24-én feladta a várat. Az ellenség áttört a várárkon, maga a vár azonban még sokáig tarthatta volna magát olyan tüzérség ellen, amilyen Heisteré volt." 90 Márki Sándor néhány más forrással összevetve már úgy rekonstruálta az ese­tet, hogy Beleznay János brigadéros Krasznahorkára vitte a fejedelem elé Ordódy György brigadérost, Érsekújvár parancsnokát a Heisterrel való levelezés gyanújával. Az új parancsnok, Nagyszeghy augusztus 17-én tizennégy napi fegyverszünetet kötött Pálffyval, aki Heistert váltotta az ostromban. 31-ére kilátásba helyezte a kapitulációt, ha addig nem érkezik felmentés. 91 Bánkúti Imre pedig, bár ő is felhívja a figyelmet, hogy Rákóczi nem a valóságnak megfelelően írta le az esetet, szintén kénytelen Ordódy György Rákóczihoz szállítását tényként elfogadni. Az ő verziója a következő: Ordódy parancsnokhelyettes (Nagyszeghy mellett) Pálffyval egyezkedett a megadásról, fegy­verszünetet kötött vele, és kilátásba helyezte a kapitulációt. A vár tisztjei ekkor áruló­ként Rákóczi elé szállították, aki Tóth Márton vezetésével háromszáz főnyi kurucot küldött vissza. Ok visszafelé áttörték az ostromzárat, 92 és az ellenállás folytatására kényszerítették a bent lévőket. A legyengült és élelemből kifogyott őrség aztán szep­tember 24-én feladni kényszerült a várat. 93 Bonyolítja a helyzetet, hogy a szakirodalom a tényleges kapituláció esetében is tud árulásról: a Keppich testvérek és Topeltschau Lázár érsekújvári kereskedők megvesztegették Rottenstein Ferenc tüzérségi alezredest, ezért került sor a szeptemberi megadásra. 94 Ez az eset azonban minden bizonnyal jóval korábban játszódott le, és nincs köze a kapitulációhoz. 95 Ráday most megjelent iratai segítségével szerencsére lehetőség nyílik ennek a bi­zonytalanságnak a felszámolására. Rákóczi ugyanis az esetről értesülve vizsgálatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom