Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - VITÁLIS GYÖRGY: A 19. században született magyar evangélikus földtudományi szakemberekélete és műve

1903-tól a M. Kir. Földtani Intézet geológusa. Böckh Hugó, Szontagh Tamás és Pálfy Móric mellett a Bihar hegység, a Kodru-Móma és a Radnai-havasok geológiai térképezésével foglalkozott, majd a felvidéki Dobsina és Aranyida bányageológiai viszonyait tanulmányozta. Első tudományos értekezése: A Maros-Körös közének erupciós kőzetei Arad és Hunyad vármegye határos részein (Földtani Közlöny, 1905). Első felvételi jelentése: Adatok a Nagy bihar környékének geológiájához (Földt. Int. Évijei. 1905), majd A Nagybihar metamorf éspaleozoos kőzetei (Föld. Int. Évk. 1906). Tudományos értekezései közül a következőket említem: Aranyida bányageológiai viszonyai (Földt. Int. Évkönyve, 1912), A Macskamező típusú vasmangánércek elterjedése Erdélyben (Földtani Közlöny, 1919), Nummulinák Magyarország óharmadkori rétegeiből (Földtani Szemle, 1924), Dobsina környékénekföldtaniviszonyai (Geologica Hungarica, ser. geol. 5. 1935). 1927-től főgeológus, majd helyettes igazgató. Akadémiai levelező tagsági székfoglalója A Bihar-hegycsoport tektonikai helyzete a Kárpátok rendszerében (1927), amely évtizedes geológiai munkásságának méltó koronája. A trianoni békediktátumot követően ismertette az ajkai, az esztergomvidéki, a tatabányai, a pilisvörösvári és a budakovácsi szénelőfordulások bányaföldtani viszonyait. Részt vett aMátra északi oldalán a Párád, Recsk és Mátraballa községek közötti (1934), valamint a Csornád, Fót és Váchartyán környéki szénhidrogén-kutatásokban is. Geológiai ismereteit Böckh Hugó széles körű tudásából meríthette, majd mint felvevő-, térképező és bányageológus egyrészt Becke Frigyes világhírű petrografusnak, másrészt Krusch Pálnak, a modern ércteleptan megteremtőjének az oldalán dolgozhatta fel a hazai föld ásvány-, közét- és érckincseit. Irodalom Papp Károly: Rozlozsnik Pál (1880-1940) emlékezete. - Földtani Közlöny, 70. 7-9. 1940, 159-161. o. Vitális István: Rozlozsnik Pál emlékezete (1880-1940). - Földtani Közlöny, 71. 1-3. 1941, 1-14. o. MAURITZ BÉLA (Kassa, 1881. máj. 3.-Budapest, 1971. febr. 15.). Apja Mauritz Rezső kassai középiskolai tanár, majd igazgató, édesanyja Fuchs Erzsébet. Pesten érettségizett, majd a budapesti Tudományegyetemen vegytan-természetrajz szakra iratkozott be. Huszonegy éves korában - még hallgatóként - az erdélyi kalkopiritek kristálymorfológiai vizsgálatával doktori fokozatot szerzett, majd tanársegéd lett az Ásvány-Kőzettani Tanszéken. A geológia nagy mecénása, Semsey Andor, felfigyelt a tehetséges fiatal kutatóra, ösztöndíjat biztosított számára. Tanári oklevelének megszerzése után (1905-1910) több évet tölthetett az európai hírű német egyetemeken (Heidelberg, Lipcse, Drezda és az osztrák Bécs), dolgozhatott neves laboratóriumokban. A Mátra hegység andezites kőzeteinek monografikus tanulmányát az Akadémia kiadta és jutalomban részesítette (1909). 28 éves korában kőzettan tárgykörből egyetemi magántanári képesítést nyert,