Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.
Figyelő - SZÉPLAKI GYÖRGY: A tudomány fellegvárai (ActaPapensia - Acta Patakina)
modern korszakunk leghűbb kifejezőjének, benne fellelhetjük azokat a tendenciákat, amelyek az írásbeliség irányából a szóbeliség/képiség felé mutatnak. A reklámban kevés vagy hiányzik a szöveg. A kép vagy a tömör, néha metaforikus szöveg egyéni „olvasatban", leginkább szóban fogalmazható meg: kinek mit jelent, kinek mit közvetít? Jellemző, hogy a plakátreklámok többségéhez ma már társul egy rádiós (hangzó) változat (tisztán szóbeliség), amelynek ugyanaz az „üzenete". A képiségnek/szóbeliségnek történetileg a hagyományosan „képet kerülő" református templomdíszítésben is megvan a maga szerepe. Erről írt izgalmas tanulmányt Szacsvay Éva. 21 A 17. századi nyomdák és kiadók repertoárjában megfigyelhető a szórakoztatás és az „épületes dolgok" keveredése. Az utóbbi, a tanító célú találkozik a 17. század törekvésével, amely az írásolvasás elemi képességének megszerzésére irányul, és természetesen megfelel, például a protestáns hitelvek terjesztése igényének is. Dukkon Ágnes tanulmányában 22 sorra veszi az akkori nyomdák kiadványait, köztük a kalendáriumokat, s gazdag példatárában a szókimondó kor zaftos elmésségei is megjelennek. A régi korok kalendáriumainak illusztrációi egyben megmutatják, hogyan fért meg, egymást kiegészítve, a képiség és írásbeliség. (Dukkon Ágnes a kalendáriumokról és szerepükről a korabeli műveltségben egy egész kötetet is összeállított. 23 ) Az előbbi témával több ponton érintkezik a pataki Acta különleges forráskiadványa, amelyet a magas kort megélt, nemrég elhunyt Czegle Imre nyugalmazott lelkipásztor, könyvtárigazgató állított össze 24 . Czegle Imre, aki 1947 óta dolgozott a sárospataki könyvtárban, ezzel a kiadvánnyal régi adósságot törlesztett. Az évtizedekkel korábban megírt és meg nem jelenhetett, kuriózumnak számító címleírásokat (550 db!) adta közre, néhány címlapmetszettel illusztrálva. Az aprónyomtatványok, a kis tájékoztató kiadványok „híreket, érdekesnek vélt eseményeket közölnek, az érdeklődést, kíváncsiságot akarják ezek kielégíteni, az egy faluban vagy városban élő ember mindenkor kíváncsi volt arra, hogy szűk életkörülményein túl, a messzebb, a tágabb világban mi is történik." 25 Egyházi gyűjteményekről lévén szó, mindkét városban nagy azoknak a kiadványoknak a száma, amelyek bizonnyal jól használhatók összefoglaló egyháztörténeti munkákhoz, illetve gyülekezetek történetének megírásához. A pataki Acta egyházlátogatások egész sorát adta közre. (Lásd 9. sz. jegyzet!) A sort tovább folytathatjuk! Készült „levéltári segédlet a gyülekezetekben keletkezett, a 20. században a levéltárba bekerült, állag szinten rendezett" egyházközségi iratokból 26 . Az egyházközségek ábécérendjében szerkesztett kötet a kutatók munkáját segítheti. Helytörténészeknek, gyülekezettörténet-íróknak valóságos kincsesbánya lehet az 1782-es Zemplén megyei összeírás 27 . Az összeírásban szereplő egyházközségek vezetői maguk írták le jellemző adataikat. Legtöbbször részletes történeti összegzést adtak a bemutatás szándékával. Olaszliszkát például formás, részletes kis helytörténeti alkotás mutatja be. A kötet gazdag tárháza a korabeli nyelvi formáknak, az egyházi élet problémaköreinek, társadalmi, gazdasági kérdéseknek. Rámutat a közösségi életet befolyásoló egyéb tényezőkre, a személyes ügyekre. A rövid utószó eligazító adatokkal, akár kutatásra váró feladatokkal látja el az olvasót. Válogatott irodalomjegyzéke is ajánlás a részkutatással foglalkozóknak. A kötet végén található képanyaggal ez a sorozat egyik leggazdagabb darabja.
