Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.

Figyelő - VÁSÁRY ISTVÁN: Fiatal keletkutatók írásaiból (Függőkert. Orientalisztikai tanulmányok. Szerk.: Csirkés Ferenc Péter, Csorba György, Sudár Balázs és Takács Zoltán.)

_________ _________ FIGYELÖ Jó, hogy így írta meg Bogár László ezt a könyvet, ahogy megírta. Ám a zsákutca zsák­utcájáról, köztes Európáról és főleg Magyarországról írhatna külön egy-egy könyvet! Visszautalva arra, amivel a recenziót kezdtem: én ekkora ismeretanyagot és ekkora apparátust nem tudtam volna felvonultatni annak leírásához, amit a Mezopotámiától Irakig jelképes címmel szándékoztam jelezni. De a jelképet továbbra is fontosnak tar­tom. A nyugati civilizáció, amelynek forrásvidéke bizonyos értelemben Mezopotámia és kör­nyéke volt, egy görbe kört leírva -jelenlegi vezérhatalma képében - visszatért az eredeti helyszín­re, nyilvánvalóan koholt ürüggyel. Vajon nem egy ördögi kör zárult-e be? És amikor a nyugati civilizáció minden más civilizációtól különböző globális és planetáris törekvéseit megállapítjuk, nem kellene-e arra gondolnunk, hogy ez a civilizáció eleve két civili­záció magfúziójának a produktuma, eredménye? Másképpen fogalmazva: vajon nem abban rejlik-e a nyugati civilizáció sajátsága és minden más létező civilizációtól való különbözősége, hogy ez egy civilizáció, valamint egy ördögien lebegtetett virtuális civilizációs hálózat szövedéke, mégpedig eleve? Nem bújok el a tűnődő kérdések mögé. Határozottan kimondom, hogy bizony erre kellene gondolnunk, feleim! Feleim, mindkét oldalon! Bizony mondom néktek: itt van a kutya elásva! Gödény Endre Fiatal keletkutatók írásaiból Függőkert. Orientalisztikai tanulmányok Szerkesztette: Csirkés Ferenc Péter, Csorba György, Sudár Balázs és Takács Zoltán (Argumentum, Budapest, 2003) A fenti szép kis kötetet tartom a kezemben, a kiváló könyveket színvonalas kiállítás­ban megjelentető Argumentum Kiadó nemrég megjelent kiadványai közül az egyiket. Mind a címe (Függőkert), mind alcíme (Orientalisztikai tanulmányok) kellően dodo­nai homályú, így valóban megér egy rövid magyarázatot. A Függőkert nyilván utalás Szemirámisz egykor világhírű függőkertjére, s így általános utalás a Keletre. Az alcím aztán ezt világossá is teszi: Orientalisztikai tanulmányok. S miként a kert a sivatagos Közel- és Közép-Keleten az oázis, a víz, a kultúra és szépség szimbóluma volt, úgy e kötet tanulmányai nem kevesebbet állítanak ezzel az ókori keleti „függőkert" allúzió­val, mint hogy értékeket hordoznak mai kulturálisan sivatagosodó világunkban. Ez a pretenzió, bármily nagyratekintő és hetyke is, nem túlzott igény, mint a kötet tanul­mányainak ismertetéséből kiderül majd. De mi az, hogy orientalisztikai tanulmányok, vagy magyarabbul szólva keletkutatási tanulmányok? Nem túl általános ahhoz, hogy eligazítást adjon az olvasónak a cikkek mibenlétéről? Hogy ez ne így legyen, pár gondolatot hadd mondjak a Keletről és kelet­kutatásról, vagy hivatalosabb és hivalkodóbb idegen szóval jelölve, az orientalisztiká­ról. Az orientalisztika, mint elnevezés, jellegzetesen európai. Európa a tőle keletre fekvő területek civilizációit és kultúráit keletinek nevezte, és mikor e területekkel tu­dományosan foglalkozni kezdett, mindet egységesen a keleti tanulmányok vagy egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom