Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - ECKHART MARGGRAF: Európa - vallás nélkül?

együttélés értelmének forrásaira és hordozóira. Európában főleg a keresztény, muzul­mán és zsidó hagyomány megléte jellemző. Ez a helyzet plurális megoldást kíván. Európát értve az együttműködésnek az egész földrészre ki kell terjednie, átlépve a különböző határokat. Bármilyen politikai egységben éljünk, az önazonosságnak és a békés együttélésnek mindenütt helye van. Szükséges, hogy az iskola mindjobban építsen a tanár és a diák tapasztalataira. Nagyon fontos, hogy az oktatás keretei között a személyiség sokoldalúan fejlődhessen. Az iskola olyan hely legyen, ahol a személyiség teljes körűen gazdagodik, ahol a lelki fejlődés ugyanolyan fontos, mint az összetett gondolkodás. Meg kell tanulnunk, mi­lyen az a tudás, amellyel létünket is fenntarthatjuk, de az együttélésre is képessé tesz bennünket. A tanácskozás részvevői úgy látták, hogy e célok megvalósításához a val­lásos nevelésre is szükség van. Kihívások előtt a protestantizmus Hangsúlyoztuk már, hogy az európai oktatáspolitika átalakulóban van. A keresztények­nek, különösen is a protestánsoknak, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy hangjukat hallatni tudják. Idáig úgyszólván csak önkéntesek kapcsolódtak be a munkába. A münsteri Comenius Institut az egyetlen olyan intézmény, amely hivatal­ból foglalkozik a föntebb tárgyalt kérdésekkel. Az egyházak általában tartózkodóan viselkednek, s még illetékes szakembereiknek sem nyújtanak elegendő támogatást. Nagyon szükséges, hogy az egyházak az EEK keretein belül mielőbb teremtsék meg a közös személyi és tárgyi feltételeket oktatási elképzeléseik kidolgozásának, összehangolásának és lehető érvényre juttatásának érdekében. Azonban arra is szükség van, hogy az önkéntes alapon működő egyesületek munká­ját fölmérjék, támogassák. Európa bővítése nagy kihívás a civil társadalom számára. Ezért szükséges, fontos, hogy az egyházak maguk is támogassanak civil szerveződése­ket, például különböző egyesületeket. Fordította: F. Herzog Emőke Irodalom Furio Cerutti-Enno Rudolph (eds.) A Soul For Europe. 1-2. vols. Leuven, 2001. Committed to Europe's Future. Contributions from Education and Religious Education - A Reader, ed. by Peter Schreiner e.a. Comenius Institut and Coordination Group for Religious Education in Europe. Münster, 2002. Der Vertrag von Amsterdam. Hg. Vom Presse- und Informationsamt der Bundesregierung. 3. Aufl. Berlin, 1999. Gerhard Robbers: Rechtsbeziehungen zwischen Staat und Religionsgemeinschaften in Europa. In: Rechtliche As­pekte der Beziehung zwischen der künftigen Europäischen Union und den Glaubens- und Überzeu­gungsgemeinschaften, hg. von Win Burton und Michael Weninger. Politischer Beraterstab der EU, Wor­king paper. 2002, 17-25. o. Claire-Franzoise Durand: Die rechtliche Dimension eines Dialogs zwischen der künftigen Europäischen Union und den Glaubens- und Überzeugungsgemeinschaften. In: Rechtliche Aspekte der Beziehung zwischen der künftigen Europäischen Union und den Glaubens- und Überzeugungsgemeinschaften, hg. von Win Burton und Michael Weninger. Politischer Beraterstab der EU, Working-Paper, 2002, 27-32. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom