Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.
Corpus evangelicorum - ECKHART MARGGRAF: Európa - vallás nélkül?
együttélés értelmének forrásaira és hordozóira. Európában főleg a keresztény, muzulmán és zsidó hagyomány megléte jellemző. Ez a helyzet plurális megoldást kíván. Európát értve az együttműködésnek az egész földrészre ki kell terjednie, átlépve a különböző határokat. Bármilyen politikai egységben éljünk, az önazonosságnak és a békés együttélésnek mindenütt helye van. Szükséges, hogy az iskola mindjobban építsen a tanár és a diák tapasztalataira. Nagyon fontos, hogy az oktatás keretei között a személyiség sokoldalúan fejlődhessen. Az iskola olyan hely legyen, ahol a személyiség teljes körűen gazdagodik, ahol a lelki fejlődés ugyanolyan fontos, mint az összetett gondolkodás. Meg kell tanulnunk, milyen az a tudás, amellyel létünket is fenntarthatjuk, de az együttélésre is képessé tesz bennünket. A tanácskozás részvevői úgy látták, hogy e célok megvalósításához a vallásos nevelésre is szükség van. Kihívások előtt a protestantizmus Hangsúlyoztuk már, hogy az európai oktatáspolitika átalakulóban van. A keresztényeknek, különösen is a protestánsoknak, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy hangjukat hallatni tudják. Idáig úgyszólván csak önkéntesek kapcsolódtak be a munkába. A münsteri Comenius Institut az egyetlen olyan intézmény, amely hivatalból foglalkozik a föntebb tárgyalt kérdésekkel. Az egyházak általában tartózkodóan viselkednek, s még illetékes szakembereiknek sem nyújtanak elegendő támogatást. Nagyon szükséges, hogy az egyházak az EEK keretein belül mielőbb teremtsék meg a közös személyi és tárgyi feltételeket oktatási elképzeléseik kidolgozásának, összehangolásának és lehető érvényre juttatásának érdekében. Azonban arra is szükség van, hogy az önkéntes alapon működő egyesületek munkáját fölmérjék, támogassák. Európa bővítése nagy kihívás a civil társadalom számára. Ezért szükséges, fontos, hogy az egyházak maguk is támogassanak civil szerveződéseket, például különböző egyesületeket. Fordította: F. Herzog Emőke Irodalom Furio Cerutti-Enno Rudolph (eds.) A Soul For Europe. 1-2. vols. Leuven, 2001. Committed to Europe's Future. Contributions from Education and Religious Education - A Reader, ed. by Peter Schreiner e.a. Comenius Institut and Coordination Group for Religious Education in Europe. Münster, 2002. Der Vertrag von Amsterdam. Hg. Vom Presse- und Informationsamt der Bundesregierung. 3. Aufl. Berlin, 1999. Gerhard Robbers: Rechtsbeziehungen zwischen Staat und Religionsgemeinschaften in Europa. In: Rechtliche Aspekte der Beziehung zwischen der künftigen Europäischen Union und den Glaubens- und Überzeugungsgemeinschaften, hg. von Win Burton und Michael Weninger. Politischer Beraterstab der EU, Working paper. 2002, 17-25. o. Claire-Franzoise Durand: Die rechtliche Dimension eines Dialogs zwischen der künftigen Europäischen Union und den Glaubens- und Überzeugungsgemeinschaften. In: Rechtliche Aspekte der Beziehung zwischen der künftigen Europäischen Union und den Glaubens- und Überzeugungsgemeinschaften, hg. von Win Burton und Michael Weninger. Politischer Beraterstab der EU, Working-Paper, 2002, 27-32. o.