Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - ECKHART MARGGRAF: Európa - vallás nélkül?

Az európai alkotmány konventje A Konvent Európa Jövőjéről 2004 tavaszán javaslatot terjeszt az Európai Kormánykonferencia elé, amely a kibővített közösség politikai és igazgatási cselekvésmódját tárgyalja. Bizonyos értelemben az új Európa alkotmányáról van szó. A konventnek, amely az egykori francia köztársasági elnök, Giscard d'Estaing vezetése alatt dolgozik, nemcsak azt kell meghatároznia, hogy az új tagországok a különböző intézményekben hogyan vesznek részt, hanem az európai intézmények legitimációs kérdését is meg kell válaszolnia. Az Európai Unió parlamentjét a közvetlen választások legitimálják, de a parlament csak a költségvetésen keresztül tud az egyes bizottságok döntéseire hatni; míg a napi munka során teljesen a tagországok kormányaitól függenek a bizottságok. Most az a kérdés, hogy a jövőben hogyan oldják meg a közös politikai feladatokat. Hiszen nagy különbség, hogy államközösségről vagy a tagországok laza szövetségéről van-e szó. Egyáltalán: szükség van-e egy ún. alkotmány megfogalmazására, vagy pedig elegendő, ha a későbbiekben majd szerződés írja le az együttműködés akkori szintjét? Két egyidejű folyamat figyelhető meg Az eddigi tagországok meglepően nagy része az összeurópai kérdéseknek csak marginális jelentőséget tulajdonított; ennek megfelelően a polgárok tájékoztatását sem vette túlságosan komolyan. Nem véletlen tehát, hogy ezekben az országokban ismételten az unióellenes hangulat politikai színrelépésének lehetünk a tanúi. Másfelől egy sor súlyos, mindennapjainkat szorosan érintő kérdésben már most olyan európai intézmények döntenek, amelyek nagymértékben figyelmen kívül hagyják a demokratikus játékszabályokat, és a parlamenti ellenőrzés alól is messzemenően kivonják magukat. Az Európai Bizottság kifejezetten precedens értékű döntések egész hálózatát alkotta, amely azonban a polgárok számára áttekinthetetlen. Vannak azonban egyéb okok is, amelyek a Konvent tanácsadói szerepének fontosságát tovább növelik. Egy munkacsoport, Roman Herzog vezetésével, az ún. Alapjog-katalógust állította össze, hogy a Konventet a tárgyalások során ezzel is támogassa. A munka eredményét ma még nehéz lemérni. Annyi azonban már látszik, hogy mennyire nehéz közös európai vallásjog létrehozása. Főleg a francia nyomás miatt a vallás bármilyen nevesítése lehetetlenné vált. A „spiritualitás" kifejezés csupán minimum, amit a dokumentumba fel lehet venni. Azonban mindenképpen nyereség volna, ha a vallásszabadság pozitív és negatív elvei a közös európai jogrend részévé válnának. Az egyházak állásfoglalása Az egyházak jelenleg azon fáradoznak, hogy a Konvent tagjai alaposan ismerjék meg saját hazájuk vallásjogát. A kompromisszum a szubszidiaritás elvének kiszélesítése alapján várható: az európai jog majd megerősíti s így érvényben hagyja az egyes országok szabályait. Az Európai Egyházak Konferenciája (a továbbiakban: EEK), azaz a „genfi ökumené" által összefogott európai egyházcsoport nagy figyelemmel kíséri a Konvent „alkotmányozó" munkáját, s már le is adta első állásfoglalását az eddigi tanácskozásokkal kapcsolatban. Az állásfoglalás leszögezi, hogy a tagegyházak évek óta