Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.

Thesaurus ecclesiae - CSOMORTÁNY LEVENTE: A csetneki evangélikus templom epitáfiumai

Dubniczay Rebekka epitáfiumán nincs képes ábrázolás, viszont párkányzatán és szárnyrészeinek középmezejében bibliai idézetek olvashatóak. A párkányzaton: „Mt. XIX. XIIII. Sinite parvulos, et nolite eos prohibere ad me venire talium enim est regnum coelium".

29 Ez az idézet a gyermekként meghaltakra leginkább vonatkoztatható bibliai hely, melyhez a két szárnyrészen a Bölcsesség könyvének egy-egy idézete kapcsolódik: „sap. IV. 8. senect venerabilis e n diuturna neque ano numero conputa cani et aetas senectutis vita immaculata", és „ibid: V. 13. consumata in brevi explevit tempóra multa: placita n. erat deo anima illi; pur hc ppauit educere illám de me dio iniquitatu."

30 A Mátétól származó passzus, és a Bölcsesség könyvéből vett két idézet a fiatalon elhunytak mennyekbe jutásáról szól. A felirat hangsúlyozza, hogy az ilyen ember - mivel nem volt ideje és módja a földi romlottság tapasztalására - tisztán juthat az Úr elé. Az ilyen embert az Úrnak különösen kedvesként tünteti fel: mivel fiatalon „tökéletes" lett, érdemessé vált az idő előtti mennyekbe jutásra. Csoltói Basó Katalin epitáfiuma alsó részének szövege is a feltámadásgondolat közvetítője: „Ez 37.12 propterea vaticinare et dices ad eos haec dicit Dominus Deus ecce ego aperiam tumulos vestros et educam vos de sepulchris vestris populus meus et inducam vos in terram Israhel."

31 Az ószövetségi hely (Ez 37) Ezékiel próféta látomása a száraz csontokkal borított síkságról, ahol az Úr újra életre keltette a halottakat. A csontok megelevenedése a halottak ítéletnapi feltámadásának ószövetségi előképe. A Gelitnik-epitáfium középső képsávjának két szélső párkányelemén Pál apostol filippiekhez írt levelének egy sora két részre osztva olvasható.

32 A bal oldalon a „vita mihi Christus", a jobb oldalon „mors mihi dulce lucrum" feliratrész szerepel. Ehhez kapcsolódik - már nem bibliai idézetként - az oromkép fölötti párkány felirata. Ebben az elhunyt pusztuló, hideg testét állítja szembe a felirat szerzője a halhatatlan lélek égbe jutásával: Gelitnik Jónás élettelen teste a fagyos gyep alatt pihen, lelke a csillagokban. Az epitáfiumok feliratainak Bibliából vett idézetei legáltalánosabban a feltámadásgondolat ó- és újszövetségi helyeit állítják párhuzamba. A szövegekhez kapcsolódnak olykor az emlékek képi ábrázolásai, melyek e párhuzamot a feliratokkal együtt jelenítik meg. Az idézetek a halál jutalomként való felfogásáról (Fii 1,21), a mennyekbe, Krisztus közelébe való kerülésről (Mt 19,14), a megváltásról (Jób 19,25-26) és a feltámadásról (Ez 37,12) szólnak. A gyermek korai halálát egy esetben a Bölcsesség könyvének két idézete magyarázza (Bölcs 4,8-9; Bölcs 4,3-14). • A Pyernik-epitáfium posztamensén - az oromzat két oldalán álló angyalok alatt olvashatjuk: „MORTIS NIHIL CERTIUS" és ennek párjaként: „HORA MORTIS NIHIL INCERTIUS" - feltételezhetően toposz volt. Szinte ugyanebben a formában szerepel a mondás Dóczi András végrendeletében, amelyet a fogarasi várban - Bethlen Gábor fogságában - 1620. január 2-án keltezett: „Az teljes szent háromságnak egy bizony Istennek ajánlom lelkemet. Minthogy semmi nincs bizonytala(nabb) az óránál és bizonyosb a halálnál, rab is lévén, akarom utolsó akaratomat jelentenem."

33 A Csetneky család - a település egykori ura - a 16. század végén halt ki; egyik utolsó leszármazója, Csetneky Zsófia Dóczi Andráséhoz hasonló fordulattal végrendelkezik: „tuduan azt