Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.

Thesaurus ecclesiae - CSOMORTÁNY LEVENTE: A csetneki evangélikus templom epitáfiumai

mentális festése reneszánsz eredetű; hasonló díszítőelemek találhatóak ebben az idő­ben falusi templomok berendezési tárgyain, festett famennyezetein. Az ugyanezen emlékeken szereplő geometrikus jellegű díszítőelemek a manierista szalagdíszek egy­szerűsödött leszármazottai. Jelenlétük és keveredésük aránya emlékenként eltérő. Ezen öt emlék kevés képi ábrázolásával, a szöveges részek hangsúlyosságával, egyszerű ornamentális festéssel díszített fakeretbe foglalt középmezejével egy tipológiai cso­portba sorolható. Képi díszét tekintve kivétel ez alól a Vaxman-epitáfium, melynek alakos festésű középtáblája a később tárgyalandó Andreas Fabrycyus- és a Berzeviczy­Görgey-epitáfium hasonló részeivel mutat közelebbi kapcsolatot. Az emlékek igényesebb kialakítású csoportját azok az epitáfiumok alkotják, melyek felépítése architektonikus rendszerű oltárhoz hasonló, és melyek gazdagabb képi és ornamentális díszűek. 4 (2., 3., 7., 9. kép) Az 1632-ben készült Basó-epitáfium és az ugyanebből az évből származó Dubniczay Rebekka-epitáfium fafaragómunka nélküli, asztalosmunka: fűrészelt, ácsolt faanyagból készült. Ezek az emlékek plasztikusabbak, több térbeliséggel rendelkeznek, mint az első csoportba tartozók: párkányzattal, ráté­tekkel gazdagítottak, azonban alakos szobrászati vagy festett képi díszt ezek sem visel­nek. A Basó-epitáfium téglány alakú középmezejének két szélén álló pilaszterek felüle­te egymást fedő, a térbeliség hatását keltő körökkel van díszítve, ezzel érzékeltetve, hogy e pilaszterek tulajdonképpen oszlopokat helyettesítő elemek. Tagolt körvonalú oromzataikat geometrikus és ornamentális festés díszíti. Az előzőekhez hasonló, ám gazdagabb kialakítású Andreas Fabrycyus epitáfiuma 1646-ból, és Berzeviczy Bálint és Görgey Zsófia epitáfiuma 1671-ből. Ezeken az előző emlékek pilasztereinek megfelelő helyen oszlopok állnak, alsó harmadukon veretdísz­szel; faragott felületű konzolok tartják őket, párkányzatuk erősen tagolt. A négy epi­táfium felépítése nagyon hasonló, néhol részletekbe menően megegyeznek; méreteik is nagyjából egyformák. Az előző két emlék középmezejét teljesen egészében feliratos tábla, a két utóbbi emlékét festett kép foglalja el - az azonos mintalap alapján készült epitáfiumok nyilván a megrendelő igényének és anyagi lehetőségeinek függvényében változtak. A szerényebb architektúrájú emlékek csupán felirattal, míg a gazdagabb architektonikus felépítésű emlékek festett középmezővel készültek. Az Andreas Fab­rycyus-epitáfium oromzata a Basó-epitáfium és a Dubniczay Rebekka-epitáfium orom­zatához hasonló. A Berzeviczy-Görgey-epitáfium záróeleme - a templom többi halotti emlékétől eltérően - csonka timpanon. Ezek az epitáfiumok az architektonikus rend­szerű oltárok felépítését követik, mindegyikük szinte a teljes antik oszloprendet vagy annak imitációját hordozza: konzollal vagy oszlopszékkel, oszloppal, fejezettel, pár­kányzattal, képszékkel, oromzattal. A harmadik összefüggőbb csoportot a halotti címerek alkotják. 5 (10., 11., 12. kép) Kialakításuk kevesebb változatosságot enged, és mivel állíttatásuk valószínűleg a kegyúri joggal válik lehetővé, számuk is korlátozottabb. A Csetneki család kihalása után kegyúri jogokat gyakorló osgyáni Bakos család utolsó férfi tagjának elhalásakor, 1666-ban állíttatott címer függőleges irányban enyhén nyújtott ovális alakú középré­szén az osgyáni Bakosok címere látható, mely mellett a szabadon maradó helyet a ha­lálozásra utaló adatok töltik ki. A középrész körül futó sávban az elhunyt neve, címe

Next

/
Oldalképek
Tartalom