Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.

A gondolat vándorútján - SOÓS SÁNDOR: Sinran

SOÓS SÁNDOR Sinran* Egyetlen vétségen át - mely csupán pillanatig tartott, világkorszakokra a legmélyebb pokolra kerül valaki hogyan is kerülhetne akár csak szóba is a jó sors, ha valaki már kezdettelen ideje halmozta a bűnöket? És nem lesz szabaddá pusztán egy bűn levezeklése által sem, mert a régi bűnön át, még mialatt azt levezekelte, előállt egy újabb bűn.

1 Sinran 1173-ban született, Kiotó környékén, Hino Arinori fiaként. Nyolcéves korában lett szerzetessé Kiotóban, az Enrjakudzsi kolostorban. A korszak, amelyben élt, a japán történelem egyik viszályokkal és háborúkkal terhes időszaka volt. A 12. század végén zárult le az a hosszú háborúskodás, a Genpei-háború, amely két nagy nemesi család között zajlott le, s amelynek véget értével hosszú időre leáldozott a császári kormányzás időszaka s vele a boldog aranykor emléke. Minden addigi érték megkérdőjeleződött, minden, ami bizonyosnak tűnt, mulandónak bizonyult. Az országot feldúlták a harcolók, a nemesség pártokra szakadva küzdött egymással, a közrend megszűnt, éhínségek és járványok söpörtek végig a városokon és falvakon. Az utcákon temetetlen halottak hevertek, és senki sem lehetett biztos abban, hogy megéri a holnapot. Ilyen háttérrel alakult ki az a sajátos világkép, amelyet leginkább a nihilizmus legextrémebb formáival rokoníthatunk.

2 Az elkerülhetetlen pusztulás tehetetlen várása, az eltűnt értékekre való szomorú emlékezés és az eltűnt tökéletesség szinte hiábavaló keresése jellemezte a kor gondolkodóinak létlátását. Nem véletlen, hogy a világ hiábavalóságát tanítása alapjává tevő buddhizmus szerepe éppen ebben a korszakban növekszik meg, és kilépve a kolostorok falai közül, lesz népi vallássá. Sinran ennek a vallási megújhodásnak lesz egyik kulcsfigurája. Gyermekkoráról nem sokat tudunk. Ifjúkori nevelője a hírneves főapát, Dzsien

3 volt. Kolostori alapképzésének befejeztével Amida Buddha Csarnokában lett szerpap a Hiei-hegyen. Az Enrjakudzsi kolostor szerzeteseként a kor minden jelentősebb, Japánban megjelenő buddhista irányzatával megismerkedhetett. Ez a kolostor eredetileg a Szaicsó

4 nevéhez kapcsolódó Tendai irányzat főtemploma, ám már a legkorábbi időktől kezdve (788-ban remetéskedett itt Szaicsó, majd 805-ben alapítja meg a kolostort) * Az evangélikus olvasó talán önállóan is rájön, miért figyelemre méltó számunkra a japán szerzetes életútja. - a szerk.