Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.

Figyelő - PUSKÁS ATTILA: Határkőnél (A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai 40 év távlatából 1962-2002)

ként fontos lett volna említeni II. János Pál pápa Ut Unum Sint (UUS) enciklikáját, az azt értelmező hittani kongregációs iratot, valamint az ezek nyomán elindult teológiai reflexió gyümölcseit. A LG eddigi hatástörténetének, véleményem szerint, egyik leg­nagyobb jelentőségű mozzanata ez. 18 A keleti katolikus egyházakról szóló Orientalium Ecclesiarum (OE) kezdetű határozat kommentárjában különösen értékesek a hatástörténethez tartozó tanítóhivatali meg­nyilatkozásokra történő utalások és a mellékelt bibliográfia. Amint már említettük, az ökumenizmusról szóló Unitatis redintegratio (UR) kezdetű határozat kommentárjának különlegessége az, hogy katolikus-evangélikus szerzőpá­ros írta. Az ökumenikus együttműködés szép példája ez. Katolikus részről Kránitz Mihály mutatja be a távolabbi történeti előzményeket, a szövegezés történetét, a do­kumentum tanításának lényegi mondanivalóját és hatástörténetének főbb állomásait, dokumentumait egészen napjainkig. Bővebben kitér a LG 8. pontjában használt „sub­sistit in" kifejezés értelmezésére, ahogyan az a későbbi hatástörténetben megmutatko­zik. 19 Evangélikus részről id. Hafenscher Károly ad előbb egy általános értékelést a dokumentumról, felvillantva a határozat evangélikus fogadtatásának néhány jellem­zőjét is, majd a dekrétum III. fejezetének kijelentéseire összpontosítva tesz tisztázó és alkalmasint bíráló megjegyzéseket. Többször visszatérő kritikája, hogy az UR nem tesz említést a protestantizmuson belüli nem jelentéktelen teológiai különbségekről, s nem veszi figyelembe a sajátosan evangélikus álláspontot például az eucharisztia misztéri­umával (reális jelenlét megvallása) vagy a Szentírás olvasásával (a sola Scriptura alá­rendelt a solus Christus elvnek stb.) kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban megjegyezhet­jük, hogy maga a zsinati dokumentum is többször utal arra, hogy a nem katolikus egyházak, egyházi közösségek egymás között nem kis eltéréseket mutatnak, ezért na­gyon nehéz megfelelő módon leírni őket, s erre a zsinat nem is akar vállalkozni (UR 19; vö. 21.). Mindazonáltal egy evangélikus teológus részéről indokolt, jogos és tisztázó célzatú a kritikai észrevételek felsorolása, mely feltétele az érdemi párbeszédnek. A tanulmány végén található bibliográfia kiemelkedően gazdag. Erdő Péter érsek úrnak a püspökök pásztori szolgálatáról szóló Christus Dominus (CD) kezdetű határozathoz írt tanulmányának súlypontja a dekrétum hatástörténeté­nek részletes vizsgálata a későbbi magisztériumi megnyilatkozások, a kapcsolódó jog­alkotás és a gyakorlati intézményfejlődés szintjén. A szakszerű elemzés utal arra is, hogy Magyarországon milyen konkrét formában valósult meg mindez. A tanulmányt részletes bibliográfia zárja. A szerzetesi élet korszerű megújítását tárgyaló Perfectae caritatis (PC) kezdetű hatá­rozat a LG V. fejezetében lefektetett alapelvekből kiinduló gyakorlati elemeket is ma­gába foglaló útmutatás. Orosz Athanáz tanulmánya valódi és rendkívül alapos szöveg­exegézis a hatástörténet rövid bemutatásával. Gaál Endrének a papképzésről szóló Optatam totius (OT) kezdetű határozathoz írt tanulmánya szinte kizárólag a dokumentum hatástörténetével foglalkozik, ezen belül is nagy hangsúlyt fektetve a praxisra. A világegyház szintjén megfogalmazott magisz­tériumi megnyilatkozások mellett részletesen foglalkozik a „német úttal". Ezt ismer­teti, értékeli és önálló javaslatot tesz hazai felhasználását illetően. A „Hogyan tovább?"

Next

/
Oldalképek
Tartalom