Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - EVA-SOFI ERNSTELL: Bethlen Gábor ajándéka

Források és szakirodalom A Svéd Királyi Fegyvertár leltárkönyvei. Ahnlund, Nils: Krigare, diplomát och statsfánge. Personhistorisk Tidskrift, Stockholm, 1918. Arne, Türe J.: Svenskarna och Österlandet. Stockholm, 1952. 331. o. Geijer, Agnes: Orientál textiles. Copenhagen, 1951. 68. o., 104. sz. 44. t. Kraft, Salomon & Seitz, Herbert (ed.): Historiska bilder I. 376. kk., 383. o. Stockholm, 1948. Nordstrom, Lena: White Arms of the Royal Armoury. Stockholm, 1984. Wibling, Carl: Sveriges förhällande tili Siebenbürgen 1623-1648. Lund 1890. Äkerholm-Lindberger, Karin: Sverige och tvenne halvorientaliska furstendömen. In: Historiska bilder 1. A tárgyak jegyzéke Nyereg, lelt. sz. 9043. Lószerszám, lelt. sz. 9044. Kengyelpár, lelt. sz. 9045, 9046. Szablya, lelt. sz. 10794. Tőr, lelt. sz. 10972. Buzogány, lelt. sz. 10912. A képek jegyzéke 1. kép. A svéd királyi címer a Gusztáv Adolf halála 300. évfordulóján rendezett Stockholm emlékünne­pély (1932. szeptember 10-15.) programfüzetének címlapjából (1632-1932. In memóriám Gustavi Adolphi... Stockholm, 1932) 2. kép. Bethlen Gábor. Rézmetszet: 21,7x13,4 cm. Jacob van der Heyden(?) 1619. Lelt. sz. 33 250. 3. kép. Lovasfelszerelés. Oszmán birodalom, 17. sz. eleje. Nyereg, nyeregtakaró, lószerszám; szügyelő, kengyel, homlokdísz, zabla. A bársonyon aranyhímzés látható; aranyozott ezüst lemezek, türkiz- és rubin­kövek képezik a további díszítést. A Stockholmban őrzött reneszánsz kori textíliák mintázatához képest példányunk díszítése nagyon dús, általunk „orientáIis"-nak nevezett formakinccsel készült. Lelt. sz. 9043­46, 6206, 31201, 31233, 30326. 4. kép. Lovasfegyverzet. Itt láthatjuk a fegyvereket az egykori viselet szerinti elrendezésben. Azonban nem tudjuk, hogy a későbbi korokban hogyan állították ki őket. A 17. század első felében egy látogató megem­lítette, hogy kinyitotta a szekrényt és megnézte a lószerszámot. Ma különleges tárlókban őrizzük a műtár­gyakat, szűrt fényben. A páratartalom 43%, a hőmérséklet 20 Celsius-fok. 5. kép. Tőr és szablya. A tőr az oszmán birodalomban készült 1600-1625 között. Lelt. sz. 10972. A szab­lya részben a 14. századból való, de a 17. században átalakították, újradíszítették. Pengéjét Hasszán al Miszri készítette a 14. században. Lelt. sz. 10794. Mindkét darab az ajándékhoz tartozik és a korabeli lo­vasfegyverzet elválaszthatatlan része. Díszítésük roppant kifinomult, nagyszámú türkiz ékesíti őket. 6. kép. Buzogány. Oszmán birodalom, 1600-1625 között. Jade, arany, zománc, rubin. Lelt. sz. 10912. 7-8. kép. Közelképek. A díszítések és a kövek egészen közelről láthatóak. Megjegyzendő, hogy majdnem minden kő megmaradt. Előfordult, hogy a királyok köveket, gombokat vagy egyéb díszítményeket emeltek ki az együttesből, hogy újra fölhasználhassák őket; de Bethlen Gábor ajándéka lényegében sértetlen maradt. Bizonyos vagyok abban, hogy Stockholmban senki sem látott ehhez hasonló vagy ezzel összevethető mű­tárgyakat 1626-ban. De számunkra, sőt utódaink számára is unikum. 9. kép. Gusztáv Adolf. Olajfestmény. Jacob Hoefnagel 1624 körül. Gusztáv Adolf 1611-től 1632-ig ural­kodott. O volt az első király, aki tudatosan gyűjtött a királyi fegyvertár számára. Átadta csatákból származó, vérrel festett ruháit, de ugyanígy a rendkívüli minőségű diplomáciai ajándékokat is. Mindezek a tárgyak 1628-tól kezdve ki voltak állítva a fegyvertárban. A fényképeket © Göran Schmidt készítette. A felvételek a Svéd Királyi Fegyvertár C. fotórészlegének tulaj­donát képezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom