Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.

OROSZ GABOR VIKTOR: Christus medicus (áhítat)

A Christus medicus motívum Augustinus prédikációiban az eredendő bűn beteg­ségként történő értelmezése kapcsán fordul elő. A bűn olyan örökletes betegség, „ge­netikai rendellenesség", amelyet egyik generáció örökít a másikra. 13 Augustinus sze­rint ez a rendellenesség emberi erővel, tudással, technikával nem gyógyítható: Krisz­tus az isteni orvos, ...az ő sebei árán gyógyulunk meg. (Ézs 53,5) Nekünk ezért segítségre van szükségünk. Önigazságunk szakadt kabát, átlátszó nejlonköpeny. Aki ezt felismeri és Jézus gyógyító közelségét keresi, azt Jézus meggyó­gyítja. O a bűnös embert a bűnbocsánat szavaival igazzá teszi: egészségessé. Sörén Kierkegaard A halálos betegség című könyvében arról ír, hogy a hit hiánya két­ségbeesésbe taszítja az embert és ez a kétségbeesés a halálos betegség. így érthető a Lázár betegségében rejlő paradoxon, hiszen Ez a betegség nem halálos (Jn 11,4) - mondja rá Jézus. De tudjuk, Lázár mégis meghalt. „Lázár tehát meghalt, de az a betegség még­sem volt halálos; ő halott volt, de a betegség mégsem volt halálos." 14 Mert a kétség­beesés rosszabb és veszélyesebb a testi kínnál, mivel magába zárja a testi halálnál ret­tenetesebb halált: az Én halálát. A kétségbeesés az „örökkévalóság radikális baja"; ez a betegség általános, mindenki ebben szenved: nem akar Istentől származó Én lenni. A végesség és az örök szintézisének, az Énnek az egészsége attól függ, hogy bizalom­mal és hittel van-e Isten iránt, akinek létezését köszönheti, hogy személyes viszonyban van-e vele? Jézus szenvedése a kereszten mégis nyugtalanította a gúnyolódókat. Ha az életük forgott kockán, inkább hazudtak, mintsem vállalták volna az igazságot. Hiányzott be­lőlük az igazi szeretet, mely magához öleli az igazságot. A világ hatalmasai megbízha­tóbbnak tűntek számukra Jézusnál. Mégis a gúnyolódok egyre világosabban ismerhet­ték fel azt a pontot, ahol a hit és a hitetlenség elválik és ahol megkezdődhet a gyó­gyulás. Isten Lelkének gyógyító hatása mégsem váltja fel „a különböző életdimenziók gyó­gyító módszereit. És megfordítva, ezek a gyógyító módok nem helyettesíthetik a Lelki jelenlét gyógyító hatását." 15 - fogalmaz Paul Tillich. Ebből számunkra az következik, hogy bár az üdvösség és az egészség egymástól el nem választható fogalmak, de min­denképpen különbséget kell tenni közöttük. Ez a különbség éppen a keresztyén esz­katológia körül világlik fel, melynek gyakorlati értelme abban áll, hogy az orvostudo­mányt megszabadítsa a szótériológia igényétől. „Bízott az Istenben: szabadítsa meg most, ha akarja; hiszen ezt mondta: Isten Fia vagyok." Jézus bízott az Istenben, aki ma „Orvost ad, ki segíthet, Krisztust, aki az élet, Kinek véres halála üdvösségünk forrása." Jegyzetek 1 Evangélikus Enekeskönyv, 336,4 2 Evangélikus Enekeskönyv, 303, J 3 Joest, Hans-Joseph: Chancen und Risiken der Gentechnologie. In: CA 2001/3, 36. o. 4 Peters, Ted: Playing God? Genetic Determinism and Human Freedom. Routledge, New York, 1997. 30. o. 5 Szent Ignác Levele az Efezusiakhoz VII.2 [ford. Vanyó László]. In: ÓI 3, 166. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom