Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - LÁZÁR VIKTÓRIA: Egy tudós misztikája

becsülésüket: Coleridge, Yates, Bemard Shaw (Ember és felsőbbrendű ember), Henry és William James. Szülőhazájában Strindberg nyilatkozott róla elismeréssel. Swedenborg hívei között olyan 20. századi lelkes méltatókat találunk, mint Helen Keller, aki a True Christian Religion 1933-as angol nyelvű kiadásához írt előszót. (Brailleírásban olvasta Swedenborg műveit.) Minden mondatából sugárzik az a lelkesültség, ami akkor fogja el az embert, ha olyan gondolatokkal találkozik írásban, amelyeket ő már saját szenvedésein keresztül felismert. Bevezetőjének visszatérő gondolata a világosság, a belső megvilágosodás - ezt tartja a swedenborgi életmű esszenciájának. Tudós vagy misztikus volt-e Swedenborg? Úgy gondolom, hogy elsősorban az ész századának nagyformátumú természettudósa, akit invenciózussága és a természeti törvényekbe vetett töretlen hite a miszticizmus földjének meghódítására csábított. Ellentétben a misztikusokkal, akik eksztatikus örömmel számolnak be azokról a csodálatos új igazságokról, amelyekbe Isten (vagy egy mennyei küldött) beavatta őket, Swedenborg tárgyilagosan számol be felfedezéseiről, amelyeknek az újdonsága csak abban rejlik, hogy általuk bizonyítást nyer az a swedenborgi tézis, hogy a szellemi világban ugyanazok a fizikai törvények érvényesek, mint a természetben. Jegyzetek 1 Harrison, E. R.: Cosmology: the Science of the Universe. Cambridge University Press, 1981. 325. o. 2 Borges nevezi így Swedenborgot. 3 1669-ben a dán Nicolaus Steno jött rá arra, hogy, legyen bármennyire is torzult egy kristály formája, a növekedés során az újabb lapok által bezárt szög mindig ugyanakkora; és ez független a kristály lelőhelyétől is. 4 Swedenborgs drbmmar (kiadatlan). 5 Fabiny, 41-42. o. 6 Menny és Pokol, 5. o. I Arcana Celestia, 10453.3. 8 Apocalypse Explained, 10. o. 9 Borges, 114. o. 10 Menny és Pokol, 26. o. II Menny és Pokol, 74. o. 12 Menny és Pokol, 76. o. Elgondolkodtató ez a kép Balogh Bélának az anyag tulajdonságairól írt könyve fényében. Ő ugyanis azt a hipotézist állította fel, hogy az anyag „szimmetria és rezgésszám által meghatározott állóhullámok rendezett halmaza" (37-38. o.). Az, hogy valamit anyagnak érzékelünk-e, attól függ, hogy érzékszerveink hasonló frekvenciájúnak érzékelik-e. Ha elég nagy a frekvenciakülönbség, a hullámok áthatolhatnak egymáson (pl. a rádióhullám a falon), de ha azonos a rezgésszám, akkor egymás haladását gátolhatják a hullámok (pl. a rádióhullám terjedését egy másik rádióhullámmal lehet zavarni). Balogh Béla elmélete alapján elfogadható Swedenborg elmélete a közöttünk élő angyalokról, akikkel azért nem találkozunk, mert egy másik frekvenciaszinten léteznek. (Balogh Béla műve a látomás, a misztika és a tudományos közlés keveréke.) 13 Amennyiben Swedenborgnak ez a műve szépirodalmi alkotás lenne, és a menny emberarcúságát metaforának tekinthetnénk, ezzel az „antropikus kérdés" megfogalmazását kapnánk, amely Platóntól kezdve Descartes-on és Giordano Brúnón át foglalkoztatta a fizikusokat. A világegyetem antropikus hangoltsága röviden azt jelenti, hogy a kozmoszban adottak számunkra az élet lehetőségei. De ez egyúttal számos