Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.

OROSZ GABOR VIKTOR: Christus medicus (áhítat)

OROSZ GÁBOR VIKTOR Christus medicus Áhítat Akik elmentek mellette, fejüket csóválva káromolták, és ezt mondták: Aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, mentsd meg magadat, ha Isten Fia vagy, és szállj le a keresztről! Hasonlóan a főpapok is gúnyolódva mondták az írástudókkal és a vénekkel együtt: Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael királya, szálljon le most a keresztről, és hiszünk benne! Bízott az Istenben: szabadítsa meg most, ha akarja; hiszen ezt mondta: Isten Fia vagyok. (Mt 27,39-43) Evangélikus énekeskönyvünk egyik szép, 16. századi énekében ez áll: „Orvost ad, ki segíthet, Krisztust, aki az élet, Kinek véres halála üdvösségünk forrása."

1 Ez a kép, mely Krisztust orvosként ábrázolja, a nyugati egyházatyák prédikációiban nagyon gyakran föllelhető, és mind a mai napig azon szimbólumok közé tartozik, melyek Isten bűnbocsátó, megváltó és üdvözítő munkájáról beszélnek. Jézus Krisztus az orvos, aki „Sok halálos sebből gyógyítónk..."

2 - írja Luther Márton. De vajon hol és mikor kapcsolódott egybe a Krisztusról történő beszéd az orvosi, gyógyítói tevékenység szimbolikájával? Mit üzen számunkra a szaknyelven Christus medicus motívumnak nevezett képes beszéd? Mit jelent abban a korban, melyben az informatika mellett a géntechnológia vált vezető tudományággá? Mit jelent számunkra, akik egészség és betegség, élet és halál, bűn és kegyelem, váradalom és beteljesedés kőtábláit cipeljük? Nekünk, akik gyógyulásra vágyunk és akiknek gyógyítanunk adatott? Az orvos-szociológus Alexander Schuller kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy sokaknak éppen a géntechnológia által elért és elérhetőnek tűnő lehetőségek váltak a 21. század üdvtanává.

3 Mások az új technológiák körül kialakult új mítoszokról beszélnek, így Ted Peters is, aki a „gén-mítoszról" a következőképpen ír: „Az orvos-tudósok a mi lovagjaink csillogó vértben, a gének despota diktátorok. Az orvos-lovagok bevonulnak a despota király kastélyába a molekuláris kutatások segítségével, megfejtik a DNA titkát és megnyitják a kapukat a gyógyító csapatok előtt."

4 A mítoszoknak, így az új mítoszoknak is van természetesen valóságalapjuk. Hiszen valóban csodálatosak azok az eredmények, amelyekről szinte naponként hallunk híreket. Képesek olyan mikrovilágot teremteni, melybe belépve egy modern orákulumban érezheti a halandó magát, ahol képes beletekinteni sorsának könyvébe, ahol képesek kijavítani defektusait, ahol képesek megszabott élethatárait kitolni, ahol ráragyoghat a „posztmodern géntech-kegyelem" derűje. Orvost ad, ki segíthet, Krisztust, aki az élet, kinek véres halála üdvösségünk forrása?