Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - CZENTHE MIKLÓS: Evangélikusok a számok tükrében

58 Hambuch, Wendelin: Allgemeine Lage der Ungarndeutschen 1920-1945. In: Suevia Pannonica. Archiv der Deutschen aus Ungarn, 1991. 20. o. 59 Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között. Kecskemét, 1993. 82-83. o. fi0 Hanzmann Károly: Helyzetrajz és adalékok. A Soproni Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközség 19001950. évi történetéhez. Sopron, 2000. 205., 207., 210., 213. o. 61 1954-1955-ben. A Déli Ker. közgyűlése, 1957. jún. 26, 9. o. Lásd még: A Magyarországi Evangélikus Egyház nemzetiségi helyzete, Országos Iroda, 35/1987. ikt. sz. 62 Kéken: A magyarországi evangélikusság. 1937. 66. o. 63 Sólyom Jenő: Az evangélikusság kisebbségben. In: Diakónia, 1992/4. 22. o. 64 Korén Emil: A szórványhívő élete és szolgálata. Rövid útmutatás szórványban élő evangélikusok részére. Harangszó, 1943. Az erősen szórványosodé borsodi egyházmegye egyik gyülekezetének utolsó tagját temette Veczán Pál esperes, mikor a sír mellett arra gondolt, hogy a faluban már csak két evangélikus van: az elhunyt meg a pap (veczán Pál elmondása alapján). 65 Az evangélikusság eloszlása Magyarországon törvényhatóságonként 1910-ben, Sólyom K., Posch Gy. 1942. Külön színekkel feltüntetve az 1-500, 500-2000, 2000-5000 fős lélekszám. 66 Balogh-Gergely: Egyházak. 1996, 154 kk. 67 Vas 18,8%, Beszterce-Naszód 17,5%, Kis-Küküllő 17,4%, Szepes 15,3%, Győr 13,2%, Csanád 13,1%, Nyitra 12,4%, Tolna 12%, Veszprém 10,8%, Bács-Bodrog 10,4%, Sopron 10,2%, Mosón 10,1%. Szeben 25,9%, Nógrád 20,3%, Hont 20,2%. 68 Békés 35,4%, Zólyom 31,8%, Gömör-Kishont 30,7% 69 Turóc 49,6%, Brassó 42,4%, Nagy-Küküllő 41,9%, Liptó 40,5%. 70 Sólyom Jenő a Déli Kerületről 1990-2000 közötti időből közöl adatokat (Sólyom: Szubjektíven, 2000). 71 Karner: A felekezetek, 1931. 12-13. o. 72 Karner: A felekezetek, 1931. 13-14. o. 73 A megyehatárok módosulását itt kénytelen voltam figyelmen kívül hagyni. 74 Magyarország településeinek vallási adatai 1880-1949, I—II. k., 553-554. o. KSH, 1997. (A mai Magyarország megyéi szerint megvannak a települések adatai.) 75 Népszámlálás 2001. 5. Vallás, felekezet, Budapest, KSH, 2002. 76 Karner: A felekezetek, 1931. 62. o. 77 Raffay Sándor: A vegyesházasság, Budapest, 1934. 78 Karner: A felekezetek, 1931. 30. o. 79 A katolikus egyház módszeresen próbálta csökkenteni a vegyesházasságokat, ill. azok hatásait maga javára fordítani: lásd Hanuy Ferenc: A keresztség kiszolgáltatása az egyházjog és a magyar közjog szempontjából. Pécs, 1903. Lásd még Korén Emil: A szórványhívő élete és szolgálata, 1943. 24. o. 80 Kéken: A magyarországi evangélikusság, 1937. 67. o. 81 A kiterjedt irodalommal rendelkező szekularizációról árnyalt elemzést ad Tomka Miklós: A szekularizációról-pro és kontra című tanulmánya. In: Lelkipásztor 2002/8-9. 282-287. o. Lásd még ifj. Páll László: A szekularizáció és szekularizmus. In: Theologiai Szemle 1978/3-4. 97-99. o. Kósa László: A vallási közönyösség növekedése Magyarországon a XIX. sz. közepén. In: Népi kultúra-népi társadalom, Budapest, 1983. 211-235. o. 82 Fazekas Csaba: Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban. Budapest, 1996. Szigeti Jenő: A kisebb magyarországi egyházak. In: A magyar protestantizmus 1918-1948. Budapest, Kossuth, 1987. 188-262. o. 83 Fazekas: Kisegyházak, 1996. 245. o. 84 Bakonycsernyén és Tatabányán 1926-ban Mihók Imre vezetésével jött létre a pünkösdiek Szentlélekkeresztségben hívők mozgalma. Hajas Szenté Mihály bakonycsernyei „parasztgnosztikusról" lásd Kardos László: Egyház és vallásos élet egy magyar faluban. Bakonycsernye 1965. Budapest, 1969. 216-224. o. Fazekas: Kisegyházak, 1996. 160. o. 103. Íj. Györköny: Reichert Gyula tanító vezetésével kivált egy metodista csoport. Gyönkön németek között Lerck János pünkösdi prédikátor működött 1923-ban, 1928-ra csak tíz tagot számlált. A pitvarosi szlovákok között egy másik pünkösdi irányzat Ondrusz Pál vezetésével 300 fős közösséget hozott létre, amelynek Csanádalbertin és Békéscsabán is voltak hívei. Orosházi nazarénusokról 1940-ben van tudomás (Szigethy: A kisebb, 1987, 226-227., 238-239. o.) 85 A szektákról folyt Deák János és Duszik Lajos eszmecseréje (Evangélikusok Lapja, 1922. ápr. 23-szept. 24.)