Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 3-4. sz.

Seminarium ecclesiae - GYŐRI L. JÁNOS: Gondolatok a korszerű magyar protestáns műveltség tartalmáról

GYOR1 L. JAHOS Gondolatok a korszerű magyar protestáns műveltség tartalmáról Amikor a Credo szerkesztőségének felkérése nyomán a korszerű magyar protestáns műveltség kérdéséről elmélkedni kezdtem, s kibomlottak előttem a téma arányai, először is rám nehezedett annak a felismerésnek a súlya, hogy vállalt feladatom nem egyetlen emberre méretezett, így most elöljáróban megköszönöm munkatársaimnak, barátaimnak azokat az észrevételeket, tanácsokat, javaslatokat, amelyek nélkül írásom nyilvánvalóan szegényebb lenne.

1 Tanulmányomban mindvégig arra törekszem, hogy a fölmerülő elméleti kérdéseket gyakorlati tapasztalataimmal szembesítsem, s ez talán némi műfaji egyenetlenséget eredményez, hiszen míg az előbbi szakszerűbb értekezést, addig az utóbbi inkább esszészerű megközelítést kíván. Tisztában vagyok azzal, hogy néhány gondolatom vitára adhat okot, s a kényes kérdéseket szándékosan nem is akartam megkerülni. Úgy vélem, hogy a korszerű magyar protestáns műveltség kérdéséről értelmiségi körökben szükséges ma párbeszédet folytatnunk, s örömmel venném, ha akár e lap hasábjain, akár más formában kritikai visszajelzések érkeznének az olvasóktól. A „protestáns műveltség" és a „korszerűség" fogalmáról A címben megjelölt témával kapcsolatban először is a „protestáns műveltség" és a „korszerűség" jelentésének képlékenységével szembesülünk, szükséges tehát elöljáróban e fogalmak tisztázása. A műveltség a kultúrával rokon fogalom, a két szó jelentése érintkezik egymással, de nem teljesen azonos. Az utóbbi értelmezésünk szerint tágabb jelentéssel bír, felöleli mindazokat a tárgyi javakat, szellemi ismereteket, tapasztalatokat és normákat, amelyeket az emberi együttélés a történelem során létrehozott, a műveltség ezzel szemben inkább azoknak a szellemi tényezőknek az összessége, amelyeket a kultúra egy adott területe foglal magában, s ezekkel a műveltségi elemekkel az ember a beleszületés, a neveltetés, a tudatos ismeretszerzés révén találkozik. Ami a protestáns jelzőt illeti, köztudott, hogy ez az elnevezés az 1529es speyeri birodalmi gyűlésen a reformációt támogató német fejedelmek-