Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - CZENTHE MIKLÓS: Evangélikusok a számok tükrében

CZEMTHE MIKLÓS Evangélikusok a számok tükrében „Az egyház igazi élete számokban nem fejezhető ki. Munkája olyan területen folyik s olyan mélységekben történik, ahova a statisztika nem ér le. Az egyház elrejtett életének is megvannak azonban a megszámlálható külső megnyilatkozásai. Ezek alkotják az egyházi statisztikát. Ezek a számok beszélnek és tanítanak." (Túróczy Zoltán: Püspöki jelentés a Dunántúli Egyházkerület 1949. évi rendes közgyűlése elé, 1. o.) Evangélikusok a 200l-es népszámlálás tükrében Az egyházi statisztika, a gyülekezeti lélekszám, a népmozgalmi adatok az egyház életének és társadalmi súlyának fontos mutatóit jelentik. Talán még fontosabb a statisztika kisebbségi egyházak esetében. A jelen felekezeti adatai az egyházigazgatás fontos eszközei, a múltra vonatkozó adatok pedig az egyház- és helytörténetírás fontos forrásai. E tanulmány a magyarországi evangélikusok számának alakulását elsősorban történeti szempontból elemzi és így hozzászólás kíván lenni egy fontos eszmecseréhez. Az evangélikusok számának fogyatkozását csak egy összetett, az egyházigazgatási, teológiai, szociológiai és más szempontokat figyelembe vevő elemzés tudná a teljesség igényével megvilágítani. A témának különleges aktualitását az adja, hogy 1949 óta először szerepelt az állami népszámláláson a felekezeti (egyházi) hovatartozás kérdésként. A felekezeti hovatartozás a nem kötelezően megválaszolandó kérdések közé tartozott. A nemrég megjelent részletes eredmények a következő „eredményeket" mutatják:

1 A megkérdezettek 14,5%-a nem tartozik egyházhoz, felekezethez, 10,1%-a pedig nem kívánt válaszolni, egyéb nem válaszoló 0,7%. Összesen tehát 25,3% - a lakosság egynegyede -, amellyel felekezeti szempontból egyelőre nem számolhatunk (2 587 702 fő). Ezzel szemben az ország lakosságának (10 198 315 fő) háromnegyede (74,7%), 7 610 613 fő vallotta magát valamilyen egyházhoz, felekezethez tartozónak. Ez az arány megfelel a rendszerváltás utáni Kelet-Közép-Európa átlagának.

2 Az átlagosnál kevesebb hívő van az erősebben szekularizált volt NDK-ban és Csehországban, Magyarországéhoz hasonló az arány pl. Szlovákiában, és 75%-nál több hívő van az erős katolikus hagyománnyal rendelkező országokban (Lengyelországban, Horvátországban). Szakemberek, vallásszociológusok rámutatnak persze az egyházi statisztika ingatag voltára, sok függ a kérdésfeltevéstől, a statisztikai felvétel körülményeitől. Tomka Mik-