Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 1-2. sz.

Figyelő - CSEPREGI ZOLTÁN: Egy cipszer diák tanulmányútja (Ifjú Buchholz György második pregrinációja)

Kint zajos a világ: hadak vonulnak, országok perlekednek, nincs béke a vallásfelekezetek között sem. Soha nagyobb szükség nem volt Isten igéjének tiszta, biblikus avatott hirdetésére; vigaszra, biztatásra. 2001-et írunk. Az utódok példát láthatnak, tanulhatnak, erőt meríthetnek a múlt e jeles alkotásából (gondolhatunk itt az egyházi és irodalmi szakmára, és az érdeklődő hívekre egyaránt). Alsólendva polgárai pedig már eddig is merítettek belőle erőt: Kulcsár Györgyöt a magukénak vallják, művét szeretnék kiemelni a feledés homályából, illő módon megőrizni a jövendőnek, s most megtették a legfontosabb lépést, elősegítették a mű hasonmás kiadásának megjelenését. A hasonmás kiadás megrendelhető: Gerics Ferenc, Galéria - Múzeum, 9220 LENDVA, Slovenia; ára: 10 000 Ft. Széplaki György Egy cipszer diák tanulmányútja Ifj. Buchholtz György második peregrinációja (1713). (Sajtó alá rendezte és a bevezetést írta Bogár Judit. Pázmány Irodalmi Műhely. Források 1. PPKE BTK, Piliscsaba, 2000.) Ifj. Buchholtz György (1688-1737) evangélikus tanár (1723-tól késmárki rektor) főleg természettudományos munkáiról nevezetes. Bogár Judit munkája viszont nem ezeket, nem is iskoladrámáit emeli ki a feledésből, hanem latin nyelvű naplóját, melynek majd háromezer oldala maradt ránk. „Nap mint nap, hol részletesen, hol rövidebben feljegyezte, mit csinált - ismerteti ezt Varga Imre Bucholtz György (1688-1737) és az iskolai színjátszás című könyvében -, mi történt vele és környezetében, kivel találkozott, kitől kapott és kinek írt levelet; mit tanult (majd később, tanított), milyen munkát mikor kezdett el olvasni és mikor fejezte azt be; milyen célból, kinek írt verseket, beszédeket, sokféle témáról különböző írásokat; mikor, milyen templomban orgonált, hallgatott prédikációt és kitől (majd később mikor, milyen nyelven és miről tartott ő maga beszédet); kinél ebédelt, vacsorázott (majd később, kit látott vendégül). Számot ad halálesetekről, temetésekről, lakodalmakról, születésekről, egyházi, iskolai ünnepségekről, összejövetelekről, gyűlésekről; utazásairól, kirándulásairól; nevezetességekről, könyvtárak látogatásáról stb. Beszámol a hallott vagy olvasott hírekről.,, Első külföldi tanulmányútja során két évet töltött (az akkor svéd) greifswaldi egyetemen, második útján több egyetemet látogatott meg rövidebb időre. Lipcse, Halle, Jéna, Wittenberg voltak akkoriban a legnépszerűbb német egyetemek, s mivel ezek a városok közel fekszenek egymáshoz, az utazónak meg sem kellett magát túlságosan erőltetnie. Szabadidejét Buchholtz itt tanuló „Hungarus" honfitársaival töltötte, akik lehettek német, magyar vagy szlovák anyanyelvűek (a latin mellett a naplóíró mind a három nyelvet bírta), összekapcsolta őket a pátriájukhoz, Magyarország északi megyéihez való kötődésük. Akadnak a diákseregben, akik majdan orvosként, jogászként jelentőset alkottak, s nevük bevonult a lexikonokba. Felbukkannak a naplóban későbbi