Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - KALLA GÁBOR: André Parrot emlékezete

ség, a Biblia szerint a filiszteusok Dágón néven tisztelték. Kultuszának szíriai köz­pontját, Tuttult (Tell-Bi'a, a mai Raqqa mellett) ma német régészek kutatják. Mári templomának érdekessége, hogy nem kifejezetten mezopotámiai, hanem nyugati ha­gyomány szerint épült. A kutatás által kánaáni típusúnak nevezett templomok jelleg­zetessége, hogy általában egyetlen nagy hosszanti téglalap alakú szentélyből, és egy félig nyitott előcsarnokból áll, valamint, hogy falai rendkívül vastagok. Ez az alaprajzi típus a Kr. e. 3. évezredtől az 1. évezredig mutatható ki Szíria, Palesztina és Kelet­Anatólia területén. Leghíresebb példája Salamon temploma Jeruzsálemben, amely ­mint közismert - föníciai minták szerint épült. A mári Dagan-templomot alapítási felirata szerint az az Istup-ilum emeltette, aki­nek szobra Zimri-Lim palotájából került elő. Az ő uralkodását kb. a Kr. e. 22. század második felére tehetjük. Itt a falak 6 m vastagok voltak, a belső tér pedig 15x9 méter. A bejárattal szembeni rövid oldalon két kis fülke volt, ahova az istenség és felesége szobrát helyezhették. Valamikor később, talán már Zimri-Lim korában két-két bronz­ból készült oroszlánprotomét (mellső részt) helyeztek el a bejárat őrzésére, melyekből kettőt Parrot-nak sikerült megtalálnia (3. kép). Ez a lelet bizonyította, hogy a kapuőrző oroszlánok elhelyezésének szokása, amely oly jellemző volt a Kr. e. 1. évezredben Szí­riától az Asszír Birodalomig, már ekkor is megvolt. Az amurrú dinasztiák kora: Samsi-Adad és Zimri-Lim A Kr. e. 19. század során amurrú nomád eredetű uralkodók foglalták el nemcsak a szí­riai térség, hanem Mezopotámia városainak trónjait is. A korábbi központosított ha­talmak helyére kisméretű királyságok kerültek, melyek közül néhány lassan kiemelke­dett. Közéjük tartozott Mári is. A város környékén a Hana törzs nomádjai éltek, és a királyi dinasztiát is ők adták. Mári állam szorosan összekötődött ezzel a törzzsel, a királyok Hana sejkjének is nevezték magukat, valamint az állam hadseregét is ezek a nomádok adták. A mári palota levéltára két nagy uralkodó családjának okmányait őrizte: Samsi­Adadét és Zimri-Limét. A két család esküdt ellensége volt egymásnak. Ennek eredete talán törzsi viszályokra mehet vissza, mindenesetre konfliktusuk hosszan elhúzódott. A történet első felét egy Samsi-Adad kori levél meséli el, amelyet egy istennek írtak és amelyben visszautalnak a régi eseményekre. Samsi-Adad apja, Ila-kabkabu, eredetileg egy Terqa nevű város (Maritól 50 km-re nyugatra) független uralkodója volt, és szövetséget kötött Jaggid-Limmel, Mári kirá­lyával (az első név szerint ismert amurrú uralkodó Mariban), aki a levél szerint meg­szegte a szövetségi esküt, ezért Ila-kabkabu feljogosítva érezte magát, hogy megtámad­ja Marit, és területet foglaljon el tőle. A mári uralkodó fia, Jahdun-Lim azonban jelen­tősen megnövelte országa hatalmát. Egy nagy feliratából, amelyet a Samas-templom alapozásában helyezett el, megtudjuk, hogy egészen a Földközi-tenger partjáig veze­tett katonai expedíciót. Amikor elég erősnek érezte magát, megtámadta és meghódí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom