Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - MIKONYA GYÖRGY: Az evangélikus tanítóképzés alakulása a sajtó tükrében

költöttem? Magyar nyelv és irodalom: Melyik költő hatott a legjobban tanítói egyéniségem kialakulására? Neveléstan: A tanító felelőssége a gyermek és a társadalom szempontjából."

9 A tanárképzés alakulása A tanárképzés a tanítóképzéshez hasonlóan kezdetben a teológiai képzés részeként valósult meg. A különböző evangélikus tantervekben viszont már megfogalmazódik a tanárképzés igénye. A Schedius-féle tanterv azt javasolja, hogy a líceumokban létesüljön pedagógiai intézet, legalább egy, a pedagógiát és a tanult elvek gyakorlati alkalmazását is oktató tanárral. Továbbá javasolja, hogy a külföldi egyetemekről hazatért ifjak egy évig tanítsanak az őket ösztöndíjban részesítő egyházkerület valamelyik iskolájában.

10 A Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1844. 19-20. szám) a következő tervezet olvasható: „az egyes főiskolai tanárok vezetése mellett saját szaktudományok módszeréről értekeznének az ifjak előtt. Ezek pedig szintén ily tárgyú munkáikat olvasnák fel és neveléstani munkákat kivonatolnának. Ezenkívül hospitálnának a különböző tanórákon és a szaktanár és elnök jelenlétében magok is tanítanának." Az evangélikus tanárképzést az Entwurf intézkedései lendítették ki a holtpontról azáltal, hogy kiterjesztették a középiskolai képesítő vizsgálatot a protestáns iskolák tanáraira is. 1863-ban az egyetemes egyházi gyűlés határozatot hozott a tanári képesítő vizsgálat megtartására. A határozat 9 pontban szabályozza a teendőket, rendelkezik a jelentkezés módjáról, a felállítandó bizottság összetételéről, a vizsgálatok helyéről, a vizsgadíjról és a jegyzőkönyvezés módjáról. Maga a vizsga három - írásbeli, szóbeli és gyakorlati - részből áll. Az írásbeli vizsga témáit egy bizottság jelöli ki. A vizsgázó pedig az általános műveltség témakörében két dolgozatot készít: egyet azon a nyelven, amelyen tanítani fog, a másikat pedig latinul. A vizsgálat anyagát részletesen szabályozza a 6. pont: „A vizsgálat maga legyen háromféle: úgy mint az általános ismereteket és tudományt illető, melyek és mely nélkül egy tanár sem lehet el, akár al- akár a felgimr: íziumban tanít, s akármely szakra készült is, a szakbéli vizsgálat; és végül a gyakorlati próbatétel a tanításban. Az általános vizsgálatnál a vallás (illetőleg hittudomány) és egyházi történelem, az egyetemes és hazai történelem, a latin, német, magyar és az illetőkre nézve a szláv nyelvekben való jártasság; a természettudomány legszélesebb jelentésben, amennyit azokból gimnáziumi terv szerint tudni kell, a matematika hasonlókép ily értelemben; végre a pszichológia és a logika jönnek leginkább tekintetbe. - A szakbéli vizsgálat az illető szakot jelenti, abban a terjedelemben, melyben azt szakbéli tanárnak tudnia kell. A gyakorlati próbatétel egy gimnáziumi osztályban történik, mely alkalommal az illető megmutatja, mint tud tanítani."

11 A tanárképzés megoldására született tervezetek közül figyelmet érdemel még Petz Gyula szarvasi tanár elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó javaslata, valamint