Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 1-2. sz.

Figyelő - TAMÁS EDIT: „Isten dicsőségéért, ez szegény magyar haza szabadságáért" (Rendezvények és könyvekLorántffy Zsuzsanna évfordulóján)

Nemzeti Múzeumnak. Hogyan került és mikor a Lorántffyak pohara a sárospataki vár mellett a Bodrogba? Talán sohasem tudjuk meg. Akik alaposabban szeretnék megismerni Lorántffy Zsuzsannát és korát, azok egy kétrészes konferenciakötetben mélyedhetnek el. 2000. október 5-7. között nemzetközi tanácskozás értékelte a legújabb kutatások eredményeit Sárospatakon. (Erdély és Patak fejedelemasszonya Lorántffy Zsuzsanna l-II. Szerk.: Tamás Edit, Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 40-41. Sárospatak, 2000.) A Rákóczi Múzeum munkáját társrendezőként a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, a Magyar Comenius Társaság és az Erdélyi Múzeum Egyesület segítette. Ennek révén hangozhatott el a 42 előadás és jelenhetett meg a tanulmánykötet. Magyarországi, felvidéki és erdélyi kutatók számoltak be legújabb eredményeikről. Az első kötet feleleveníti Lorántffy Zsuzsanna és családja életét. Péter Katalin tanulmányában érdekes kérdésre keresi a választ: Milyenek voltak az erdélyi fejedelemasszonyok. Brandenburgi Katalin, Jagelló Anna, Habsburg Mária Krisztierna, Károlyi Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna tevékenységének szemléletes összehasonlítása kedvet ébreszt ahhoz, hogy minél többet tudjunk meg a 17. század asszonyairól. R. Várkonyi Ágnes Amit megőrzött, és amit továbbadott alcímmel megírt munkájában olvashatunk arról, hogy Lorántffy Zsuzsanna az egyetemes értelemben vett értékváltás korában született. Mit vitt magával a régi értékekből, és milyen értékeket alakított ki, mit adott tovább? - teszi fel a kérdést a professzor asszony. Összefoglalását érdemes idézni: „Magyar nyelvi kultúrájának gazdagsága, az ország más nyelvű nemzeteit támogató együttélési képessége, az ifjúság oktatásában követelt magas igényei, a sárospataki kollégium támogatásában is kifejezésre jutó felelőssége mind az országegységen észrevétlenül munkálkodó fejedelemasszony alakját vázolják fel előttünk: Szemeit válságos időkben is a »magas hegyekre emelte«. Elete során sokat búsult, de bízott a jövőben." Ködöböcz József Sárospatak nagyasszonyaként, Demjén István sokoldalú fejedelemasszonyként mutatja be Zsuzsannát. Horn Ildikó a testvér, Lorántffy Kata életpályáját követi nyomon, míg Várkonyi Gábor a fia, II. Rákóczi György és katolikus menyasszonya, Báthory Zsófia szerelméről ír. Basics Beatrix a Lorántffy Zsuzsanna portré vitához szólt hozzá előadásában. Köztudott, hogy egyetlen sokak által vitatott ábrázolás köthető csak Zsuzsannához. Az utóbb készült metszetek, szobrok ez alapján készültek. Az 1641-ben Gyulafehérváron kiadott Moses és az próféták című könyvével Lorántffy Zsuzsannát az első magyar nőírónak tekintjük. Másik írása A Szentlélek származása című nem maradt fenn. Fehér Erzsébet a fejedelemasszonyt őszinte, érzelmekkel teli, mélyen átélt, szép, megadó stílusúnak jellemzi. Köpeczi Béla és Petrőczi EvaMedgyesi Pál munkásságát és az őt támogató Zsuzsannát mutatják be. Az egyházakat és iskolákat támogató tevékenységéről többen szólnak a kötetben. Ágoston István György puritán humanizmusáról, Komlósi Sándor iskolákat támogató tevékenységéről, Füle Sándor Comenius és a magyar pedagógusok szellemi örökségéről, Sipos Gábor a fejedelemasszony kolozsvári adományleveléről, Lázár Sándor a fogarasi iskoláról, Magyari András Zsuzsanna kulturális és oktatási tevékenységének modern vonásairól, Mandula Tibor Szatmár megyei tevékenységéről, Dienes Dénes a presbitériumokról ír. Ba-