Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 3-4. sz.

Figyelő - BÖRÖCZ ENIKŐ: Több, mint szamizdat (Ferdinánd István: Csittvári krónika - anno 1952)

la következetesen végigviszi munkáján. Olyan fölépítés ez, melyet a közelmúltban megjelent újszerű, római katolikus dogmatikai kézikönyv is követ. A könyv minden olvasója gondosan megírt, jó tájékozódást nyújtó művet vehet ke­zébe, amelyet haszonnal forgathat. Csak kívánni lehet, adassék meg Nagy Gyulának az erő és az idő, hogy a 20. század végének ezt a dogmatikai panorámáját befejezhesse. Reuss András Több mint szamizdat Ferdinánd István: Csittvári krónika - anno 1952 (Evangélikus Sajtóosztály, Budapest, 2001). Az Evangélikus Sajtóosztály által kiadott közel százötven oldalas könyvecske 37 külön­böző hosszúságú dolgozatot tartalmaz. Valamennyi Ferdinánd István tollából szárma­zik. Harminc tanulmány a Csittvári Krónika című, 1952 januártól - júliusig megjelenő evangélikus „földalatti" folyóiratban látott napvilágot. Öt rövid munka, - amelyet utó­lag találtak meg - ugyanezen folyóirat számára készült, de a lap megszűnése miatt már a fiókban maradt. A könyv elején és végén található két fontos írás - „A teológia és fi­lozófia viszonya" és „Az értelmiség szolgálata" pedig a Csittvári Krónika elődjének te­kinthető Bizonyság című 1951. március-áprilisi, kérészéletű lapban jelent meg. Ferdinánd István (1911-1992) - a Csittvári Krónika szerkesztése idején - az akkor már Evangélikus Teológiai Akadémiának (ETA) nevezett intézmény Altalános Vallás­tudományi Tanszékének megválasztott rendes tanára volt. Az ETA a Pécsi Erzsébet Tudomány Egyetemhez tartozó Soproni Teológiai Fakultás megszűnését követően alakult meg - az 1950. augusztus 30-án az állammal megkötött ún. második Egyez­mény hatálybalépését követően. A Csittvári Krónika már az intézmény Budapestre költöztetése után keletkezett. A cím a Jókai Mór: És mégis mozog a föld című regényé­ben található hasonló elnevezés nyomán született. A Jókai által megfogalmazott pa­radigma, hogy ti „fiatal korában minden ember szabadelvű, rajongó és felmagasztalt" - egyházi környezetben történő továbbgondolására is kísérlet történik itt. A Ferdinánd által szerkesztett Csittvári Krónika a mostani - Glatz József és Ferdi­nánd László által válogatott és szerkesztett formájában - egyfelől magának Ferdi­nándnak a nézeteit, másfelől a tanítványai által felvetett kérdésekre adott válasz-kí­sérleteket tartalmazza. Eredetileg azért indult be a lap, - ezt a szándékát azonban a nem Ferdinándtól származó cikkek csekély száma miatt nem sikerült megvalósítania - hogy fórumot biztosítson azon fiatal teológusok kérdés-felvetései számára, akik nem tartoztak az akkori teológiát meghatározó két csoport - pietisták és ortodoxok - egyikéhez sem, hanem önálló úton próbáltak meg járni. Maga Ferdinánd is ilyen embernek számított a maga különleges adottságaival. Fiatal éveiben (1934-35) ösz­töndíjasként Strassbourgban tanult, és onnan radikális, polgári nézeteket hozott haza, amelyek egész tevékenységét sajátos teológiai, filozófiai, pedagógiai világnézeti héttér­rel látták el. Doktori munkáját „Vallás és életforma" címmel 1941 októberében fo­gadták el a Soproni Teológiai Fakultáson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom