Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.

Figyelő - BENCZE IMRE: Bornemisza Fóliopostillája (Fakszimile)

Zsidókhoz írt levél 11,l-ben olvasható meghatározást jelentette: „A hit a nem látható dolgok bizonyítéka". A hit csak ak­kor töltheti be a meghatározás értelme szerinti szerepét, ha tárgya „nem látha­tó", azaz el van rejtve. Loewenich alapve­tő gondolatnak szánja ezt, amikor három jelentős írása alapján levezeti Luther is­tenképét, és az elrejtőző és kinyilatkozta­tó Isten megkülönböztetésének igénye mellett azt is megállapítja, hogy ezek tel­jesen „fedik" egymást. A kinyilatkoztatás és elrejtőzködés két különálló, de egy ak­tusba összekapcsolt mozzanata biztosítja az istenismeret hit-jellegét. Ennek megfe­lelően a hit az elrejtőző Isten megnyilat­kozására adott emberi válasz, amelynek tartalmi bemutatása során Loewenich először annak egyéb fogalmaktól való kri­tikai elhatárolását végzi el, majd pozitív kifejtését adja az igével és Krisztussal va­ló kapcsolatának egységében. E fejezet­beli gondolatai a Luthernél sokszor fel­vetődő hittapasztalat témaköréhez veze­tik, és ezzel addig a megállapításig jut, hogy a reformátor számára „a hittapasz­talat a Szentlélekben szerzett tapasztalat". Ehhez kapcsolódik - mintegy a követ­kezmények bemutatásaként - a keresz­tény ember hiteles életformája, „a ke­reszt alatti élet" jellemzőinek tárgyalása. A keresztény ember élete mint a hit ál­lapota, szintén elrejtett élet. Nem azonos az empirikus élettel, mely a valóságnak csak a felszínét ismerheti, de kívülről néz­ve mégsem található rajta különleges is­mertetőjegy. Sajátosságához tartozik, ahogy az észlelhető világ és a valóság ellen­tétbe kerül benne, ehhez hasonlóan a testi és lelki élet kettőssége is csak Isten orszá­ga távlatában oldódik fel. A keresztény élet konkrétumaiként megjelenő békesség, öröm és boldogság is csak a hitben nyeri el sajátos tartalmát, és kívülről nézve, empi­rikusan ezek is saját ellentétükként tűnnek fel. A fejezet végén Loewenich a „kereszt alatti élet három különösen fontos ismer­tetőjegyét" tárgyalja - ez a könyv talán legizgalmasabb része -, az alázat, a kísér­tés és az imádság területeit érintve, majd a theologia crucis és a misztika kapcsola­tának történeti vizsgálatával zárja köny­vét. Loewenich könyve nem kifejezetten könnyű olvasmány. Annak érdekében, hogy Luthert hűen tolmácsolhassa, a re­formátorhoz hasonlóan az ő gondolat­menete is spirális. Aki azonban érdeklő­dik Luther teológiai rendszerének jelle­ge és legfontosabb elemei iránt, örömét lelheti a Theologia crucisban. Béres Tamás Bornemisza Fóliopostillája Fakszimile kiadás, 2000. A kétezer éves keresztyénség és államisá­gunk millenniumi évében nagyszabású ki­advánnyal gazdagodott a magyar művelő­dés és vele hazai evangélikusságunk. Most fakszimile kiadásban kapható Bornemisza Péter evangélikus prédikátor hatalmas mű­ve, az 1584-ben megjelent prédikációs kö­tet. A Bibliotheca Hungarica Antiqua so­rozat XXXIII. tagjaként tette közzé a MTA Irodalomtudományi Intézete Kőszeghy Péter szerkesztésében, a Balassi Kiadó és az Országos Széchenyi Könyvtár gondo­zásában. Örömmel állapítjuk meg, hogy a kiad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom