Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.

Thesaurus ecclesiae - JOÓB ÁRPÁD: Énekeskönyvünk magyar dallamairól

szempontból is jellegzetes XVI. sz.-i dallamokat értünk. A fenti, később keletkezett dallam nem illik ebbe a stíluskörbe. Kéziratos és nyomtatott régi forrásaink sem jelentik természetesen azt, hogy a bennük közzétett dallamok magyar eredetűek. A 378. ének dallama pl. 1744-ben jelent meg a Kolozsvári énekeskönyv-ben: Kv 11U. 285. 1. P f? o Oh ár-tat-lanság' Bá-ránnya, E' Vi-lágnak kivagy ár-ra, -S- 73 f M O p S—" © 1 75— ü ö> 1 .J 1 0 Megtar-tó - ja, táp-lá -16 - ja, Id-vez légy E-gek^Ki-rá - lyaí Papp Géza megjegyzése szerint a dallam ismeretlen eredetű. (A XVII. század énekelt dallamai RMDT II. Bp. 1970.) A benne lüktető mazurka ritmus -bár éneklünk ilyen dallamokat, hogy csak a legismertebb, Bartók Béla által Vésztőn gyűjtött, Hej Vargáné kezdetűre utaljunk - külső hatásként érkezett a magyar hagyományba. m i n He j, Var- g 1 á- n b ká-po SZ- tí kt fc z. Kon-t ya a- lá * 4 ü- tött i t gőz; • " ' 1 1 —w •— m ^ Hány-ja- ve- ti fa- ka- na- tát: Ki- nek ad- ja Zsu-zsa lá-nyát? Szólni kell még egy furcsa bizonytalanságról. Vajon a magyar szerző által írt dallam tükrözi-e zenei gondolkodásunkat, hagyományunk melodikai és ritmikai jellegzetességeit? A spirituálék stílusában írt dallam, vagy a jambikus verseléshez illő felütéses ritmika - bár szerzőként magyar név olvasható a dallam felett - saját zenénknek tekinthető? A fenti példák arra figyelmeztetnek, hogy énekeskönyvünk magyar zenei jellegzetességeinek felismerése bonyolult feladat. Nem állapíthatjuk meg egy szűkebb anyagról sem a tiszta, jellegzetes magyar eredetet. Ennek ellenére a 92 dallam mégis képviseli énekeskönyvünkben a magyar zenét, úgy, ahogy ezt Kodály Zoltán szemléletes képével Mi a magyar a zenében? c. tanulmányában 1939-ben megfogalmazta: „Általában egy zenedarab magyarságának sokféle fokozata lehet. Mint mikor a bort vízzel keverik: erős bor még kétannyira hígítva is borízű, másrészt vegyi elemzés kimutathat néhány csepp bort olyan vízben is, melynek már semmi boríze." (Visszatekintés, Bp. 1964.) A fenti munkában Kodály Zoltán a magyar zene jellegzetességeit a magyar népzene ősi rétegéből mutatja ki. Elsőként két elvet említ: Az egyik az ötfokúság, a másik a párhuzamos szerkezet. Megtaláljuk-e ezt énekeskönyvünk anyagában?