Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.

MÁNYOKI JÁNOS: Egy gömöri templomban

MÁNYOKI JÁNOS Egy gömöri templomban Bevezetés helyett Szeptemberben Kuntapolcán jártam. A nevén kívül semmit sem tudtam a faluról; de a név - nem tudom, miért - már évekkel ezelőtt megült a fülemben. Időnként előfor­dul, hogy egy szó, egy hangzás különös módon hat ránk. Gyereknél viszonylag gya­kori, felnőttnél talán ritkább jelenség. Kuntapolcát megjegyeztem: valahogy kíváncsi­vá tett. Talán a kun és a szláv (tapolca) elem közös jelenléte szította föl az érdeklő­désemet. Magam sem tudom. Annyi azonban bizonyos, hogy a kirándulás napján csupán véletlenül vetődtünk el a faluba. Kevés volt az időnk, nyomban tovább akartunk menni; de a felügyelő és a lelkész kedves invitálását mégsem hárítottuk el: benéztünk a templomba. Az oltár közel kétszáz esztendős. Meglehetősen díszes; középen újszövetségi jele­net. A témájára már nem emlékszem, mert négy életnagyságú alak vonta el a figyel­memet: a századfordulóról való freskók. A jobb szélen az Ágostai Hitvallás megfo­galmazója: Melanchthon. Magyaros bajuszával tiszántúli, vagy erdélyi pap lehetne. Belső szomszédja - az oltár mellett - Bocskai István. Karddal, méltósággal. Alatta föl­irat: Bécsi béke 1605. Krisztus jobbján - vagyis átellenben - I. Rákóczi György feje­delem. Szembetűnik, hogy a Nemzeti Múzeum-beli nagy portréja után festették. A Linzi békét hozza. Balról a bibliás Lutherrel végződik a sorozat. Nem tudom - talán a kuntapolcaiak sem tudják -, kinek az elképzelését tükrözik a képek. Talán egykori papét, vagy kántortanítóét. Ismert, hogy a századfordulón ország­szerte népszerű volt egy német eredetű táblakép. A keretében egyszerű szerkezet rej­tőzik: ha fölhúzzák, az evangélikusok himnuszát intonálja. Az ábrázolás közepén oltár van; balra Luther és Melanchthon, jobbra Gusztáv Adolf és Hesseni Fülöp. Könnyű el­képzelni, hogy a kuntapolcai képek és a német olajnyomat - igen egyszerű - kompozí­ciója rokonságban állnak egymással. Fontosabb azonban, hogy a gömöri falu freskói mennyire magabiztosan fejezik ki a magyar lutheránus közösség történettudatát. Az oltárt - azaz Krisztust - magyar fejedelmek és német teológusok fogják közre. Két szélről a két német - a tisztult keresztyénség hírnöke. Az oltár mellett a két ma­gyar uralkodó, aki az Istentől rendelt módon élt hatalmával - vagyis biztosította, megoltalmazta az igehirdetés szabadságát. A lelki és a világi rendről, az evangélium­ról és a törvényről szóló lutheri tanítás ideális formában jelenik meg előttünk. Rákó­czi és Bocskai - a két becikkelyezett békével - egyszersmind jogász. Lutherrel és Melanchthonnal - a két teológussal - együtt Jézus Krisztus fejedelmi konzisztóriu­mát képezhetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom