Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.

Figyelő - HAFENSCHER KÁROLY: Magyar Kateketikai Direktórium

ok; A „jénai" műhely; Az igaz kereszténység feltámasztása; Búcsú a „kátékereszténységtől"; A Torkos András-féle Újtestamentum; Bárányék bibliafordítása, A kiadványok segítségével lehetett biztosítani a gyermekek tanítását (az iskolák az egyház melegágyai, veteményeskertjei), ugyancsak ezek szolgáltak a felnőttek egyéni bibliaolvasásához és házi áhítatgyakorlataihoz. Külön kell szólnom a kötet háromnegyedét kitevő forrásközlésről. 12 magyarországi és németországi intézményből 100 levelet (egy centuriát) olvashatunk mintaszerű kiadásban. Az 1700-1756 közötti latin, német és magyar levelek előtt azok minden lényeges részét kiemelő, magyar nyelvű regeszta áll, utána pedig a levelek megértését segítő jegyzetek következnek. 35 levél írója vagy címzettje August Hermann Francke, a hallei pietizmus központi alakja, kilencnek a címzettje annak fia. A Győr-központú pietista szerzők és fordítók (Torkos András és József, Bárány György és János, Vázsonyi Márton, Sartoris János) leveleiből előkerült ismeretlen adatok nemcsak kegyességi művek kiadásáról és terjesztéséről vallanak. Mint említettük, Csepregi az eddigi szakirodalomnál árnyaltabban tárgyalja az ortodox-pietista viszonyt. A közölt forrásokból további adalékok elemezhetők ki e viszony újragondolásához. Például jellemző, hogy az ima- és énekeskönyvszerző dunántúli evangélikus lelkészt, Hegyfalusi Györgyöt kortársai nem említik leveleikben. A jól megszerkesztett kötetet alapos mutatórendszer (dokumentumok jegyzéke, személy- és könyvcímmutató, helynévmutató), a külföldiek számára készített 10 lapos német nyelvű összefoglalás és térkép zárja. Végül egy óhajt fogalmazok meg. Jó volna, ha a forrásgyűjtemény további centuriákkal egészülne ki. Várjuk a Csepregi Zoltán által ígért folytatást, a teológiai kérdések tárgyalását. A további centuriákban helyet kaphatnának a Dunántúlon kívüli magyar nyelvű pietista gyülekezetekre, esetleg a pietizmus magyarországi jelenlétét ugyancsak tanúsító német és szlovák nyelvű gyülekezetekre vonatkozó szövegközlések is. Szelestei N. László Hitádadás Evangélikus hozzászólás a Magyar Kateketikai Direktóriumhoz Köztudomású, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága az elmúlt év októberében kibocsátotta és bemutatta új szemléletű, átfogó jellegű direktóriumát. Ez természetesen minket, evangélikusokat is érdekel, hiszen az egyházat, a tanítást és a nevelést elválaszthatatlan valóságnak tekintjük. Ez a publikáció felekezetközi és nemzetközi határokat szel át, egyaránt szól lelkészekhez, hitoktatókhoz, nevelőkhöz, pedagógusokhoz és az egyház egész népéhez, így nekünk is illő és hasznos ismerni, és belőle tanulni, hogy nálunk is jobb lehessen a tanítás és nevelés szolgálata. Ezt a tevékenységet nem szabad iskolákra és intézetekre korlátozni. Az egész életet érinti. A könyv 2000. október 26-án történt bemutatásakor (Dobogókő-Manréza) én is jelen lehettem sajtóosztályunk akkori