Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.

Klasszikusokról - LAZAR VIKTORIA: „Ez a Jézus senkinek se jó... (William Blake Jézus-képe)

3. „Gyöngéd volt-e Jézus? Vagy adott-e leckét Arról, hogy mi is a Gyöngédség?" Ez a harmadik kérdés Jézussal kapcsolatban, amire Blake egyértelműen nemet mond. Ezt alátámasztandó újra idézi Jézus gyerekkori szökését és válaszát, ahol most a hangsúly az engedelmesség megtagadásán és a szavak keménységén van. Ez a rész jóval rövidebb az előző kettőnél, és sajnos nincs magyar fordítása, ezért nehéz idézni, de négy sor erejéig mégis érdemes lenne megnéznünk egy fontos gondolatot. Blake szerint eredetileg az „Isteni Emberség" (Divine Humanity) és a „Sátáni Önzése"

16 (Satan the Selfhood) együtt léteztek az ember testében. Ezért volt hatalmas dolog, amit Jézus tett, amikor „Ostorral kiverte a kananita kereskedőt / Értelme Templomából, / S testében megkötözte / A Sátánt s minden pokoli seregét"* - mert a saját testében lakozó Sátánt győzte le. A sátáni önzés (Selfhood) egy filozófiai hozzáállás, tulajdonképpen a szenzualizmus, amely tagadja az isteni hatást, s a világot kizárólag az érzékekkel tartja felfoghatónak. Végül idézzük fel a Menny és Pokol Házasságához kapcsolódó egyik Emlékezetes Ábrándot, ahol az Angyal és az Ördög párbeszédét olvashatjuk, ami mintegy összefoglalja Az Örökkévaló Evangéliumot: (Angyal) „Nem Jézus Krisztus szentesítette-e a tízparancsolat törvényét?" (Ördög) „Ha Jézus Krisztus a legnagyobb ember, őt kell legjobban szeretni. Halld meg hát, hogyan szentesítette a tízparancsolat törvényét. Nem gúnyolta-e ki a szombatot és ezzel a szombat Istenét is? Nem ölte-e meg azokat, akiket miatta megöltek? Nem védte-e meg a törvénytől a házasságtörő asszonyt? Nem tanúskodott-e hamisan, amikor nem volt hajlandó védekezni Pilátus előtt? Nem volt-e kapzsi, amikor tanítványaiért imádkozott, s amikor arra biztatta őket, hogy a port is verjék le lábukról, ha nem akarnak nekik szállást adni? Mondom néked, nincs olyan erény, amely ne szegné meg a tízparancsolatot. Jézus csupa erény volt, s szíve sugallatának engedelmeskedett cselekedeteiben, nem a szabályoknak."

17 Vizsgáljuk most meg, hogy kit látott Blake Jézusban, milyen volt számára az igazi keresztény és az igazi vallásosság, az Örök Evangélium. 1. Jézus a Képzelet A Laokoon-csoportot ábrázoló rajzát Blake 1820-ban saját gondolataival írja körbe képvers-szerűén, többnyire szentenciák formájában. Itt találjuk ezt a megvilágosodásként ható mondatát: „Az ember Örök Teste a Képzelet, azaz Isten maga, az Isteni Test: Jézus: akinek mi Tagjai vagyunk."

18 A Képzeletet, mint az ihlet forrását Blake II.