Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 3-4. sz.
Az egyház veteményeskertje - Frenkl Róbert: A Fasor újraindítása
lően - az állam finanszírozza a helyreállítást, amely végül kilencven milliót igényelt. De a döntést követően - ilyen volt a korszak - ez már nem jelentett problémát. Azért sem, mert az akkori miniszter - Glatz Ferenc - és az államtitkár - Stark Antal - fenntartás nélkül az ügy mellé álltak. A Diakónia egyházi periodika 1988/1. számában cikket írtam a fasori gimnáziumról. Amikor leadtam, illetve vállaltam a Szerkesztő Bizottság ülésén 1987 decemberében, még nem volt meg a politikai döntés. De a jelekből már biztosra vettem, és az írással az új kezdetet kívántam segíteni. 28 Idézetek az írásból: „Négy évtized útkeresései, erényei, eredményei és hibái után megújulni törekvő társadalmunkban, egyházunkban fogant meg a Fasor, az evangélikus iskola története újraindításának, folytatásának a gondolata. Érthető, de mégiscsak tévedés ezt a programot nosztalgiának, emlékidézésnek, letűnt kor visszavágásának minősíteni. Bizonyos, hogy a program velejárója - kezdetben! - egy nosztalgiahullám is, de minél reálisabbá válnak a teendők, annál inkább és gyorsabban kerül hangsúly a mára. Mert a ma társadalmi-egyházi megújulásában van szükség a Fasorra. A mai evangélikus iskolára, amelyik a legnemesebb hagyományok folytatója, de ezen messze túlmenően képes megfelelni a ma kihívásának. Lehet, a magyar történelem folyamán az egyház nagy feladatot vállalt, nagy érdemeket szerzett a nép oktatásában, a műveltség terjesztésében, az iskolarendszer kiépítésében. De nem csak ez a történelmi érdem, még csak nem is kizárólag a teológus-utánpótlás igénye - bár ez rendkívül fontos összetevő -, hanem az egyház jelen és jövőbeli tudományos-kulturális, közművelődési és szociális szerepe, amely hozzátartozik az egészséges, sokszínű társadalomhoz, nem teljesedhet ki iskola nélkül. Templom és iskola harmóniája nem mennyiségi, hanem elsősorban minőségi kérdés, ezt fejezi ki az 1948-as Egyezményben az egyház iskolafenntartási joga. 1952-ben, korabeli dokumentumok szerint, egyházi oldalról elsősorban a szükséges anyagiak hiányával szépítették a középiskolák felszámolását. 1987-ben az újrakezdés átgondolásakor az anyagi megfontolások is előtérbe kerültek. Ez hitbeli felelősségtudatnak is tekintendő, de szembesülnünk kell aggályokkal is. Nem volt-e hitünkben is hiba 35 évvel ezelőtt és tudjuk-e vállalni a hit teljes kockázatát ma? Ha igaz templom és iskola összefüggése, akkor az egyház identitásának a melységéig hatol a kérdés. Jelenti-e a XX. század végén az evangélium hirdetését az iskolaügy?!" Az élet hamar igazolt minket. Az eredeti tervektől eltérően az óriási érdeklődés miatt öt első, három második és két harmadik osztályt kellett indítani. Mindez azonban már - nem kevésbé izgalmas ugyan - nem az újraindítás politikai előzményeihez, hanem a politikai játszma megnyerése után a megvalósuláshoz tartozik. Dokumentumok 1 Jegyzőkönyv. Készült az Állami Egyházügyi Hivatalban (Budapest, II. Pasaréti út 59.) a Gorkij fasor 17-21. sz. épületnek, valamint a Lendvay utca 28. sz. alatti épületnek az Evangélikus Teológiai Akadémia és a Pedagógiai Továbbképző Intézet tárgyában 1953. október 6-án. MM irattár 199/16/53. 2 Gyapay Gábor: A Budapesti Evangélikus Gimnázium (Iskolák a múltból). 1989. 133. p. 3 Gyapay Gábor: A Fasor újjászületése. Keresztyén Igazság. Új folyam. 36. szám. 1997 tél 12-27. p. és Új folyam 37. szám 1998 tavasz 22-28. p. 4 Frenkl Róbert: Ballagási búcsúbeszéd. 1952. VI. 9. Kézirat, Evangélikus Országos Levéltár. 5 Frenkl Róbert: így éltem át. Adalékok a közelmúlt egyháztörténetéhez. Hitel 1990/19. 20-22. p. 6 Frenkl Róbert: Tízéves a Testvéri Szó. Credo 1996. 12. sz. 66-71. p. 7 ifj. Fasang Árpád összeállítása: A Testvéri Szó (1986 március) fogadtatása a Magyarországi Evangélikus Egyházban. Evangélikus Országos Levéltár, Kézirat.
