Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 3-4. sz.
Thesaurus ecclesiae - H.Kolba Judit: Evangélikus eredetű kegytárgyak
H. KOLBA JUDIT Evangélikus eredetű tárgyak a Magyar Nemzeti Múzeumban A Magyar Nemzeti Múzeumba az elmúlt 200 év alatt számos egyházi kincstár tárgyai kerültek be, akár időleges letétként, akár - elsősorban a háborús időkben - az egyházak maguk ajánlották megvételre a különlegesen féltett tárgyaikat. így történt ez a körmöcbányai evangélikus egyház esetében is. Sajnos az iratok foghíjas volta miatt ma már nem állapítható meg, mi volt az oka, hogy a körmöcbányai gyülekezet 21 értékes műkincsét 1916 őszén eladta a Nemzeti Múzeumnak. Természetesen a múzeumnak ekkor sem volt elegendő anyagi fedezete műtárgyvásárláshoz, így jóval áron alul került sor e tárgyak megvételére. A múzeum Adattárában két nyomot találtam a körmöcbányai tárgyak bekerülésével kapcsolatban. Az egyik a vételkor készített lista az 1916-ban eladott 21 műtárgyról 1 . A másik a körmöcbányai esperesnek, Raab Károlynak mondandó miniszteri köszönet tárgyában készült felirat 2 . Ebből az derül ki, hogy Ernyey József múzeum-őr biztatására szánták rá magukat a körmöcbányai evangélikus egyház vezetői az eladásra, bár tisztában kellett lenniük „az anyagi áldozattal, amit nevezetesen a két ezüstkannának ily csekély áron" való eladása jelentett az egyház számára. 1916. novemberében állt össze a lista, melyben két pompás aranyozott ezüstkanna, 3 ónedény, 6 egyforma óntál, 2 koppantó, 1 keresztelő tál, egy bronz csillár, 2 váza és egy réz dob (?) került átadásra. Ezek egy része később átkerülhetett az Iparművészeti Múzeumba, mert ma már csak a fedeles kupák, a keresztelő tál, két ónedény és a koppantok vannak a Nemzeti Múzeumban. Közülük a kupák és a tál tartoznak a Középkori Osztály ötvösgyűjteményébe 3 . A két fedeles kupa aranyozott ezüstből készült, domborított, vésett és öntött technikával. Sajnos, egyik kupán sem található mesterjegy, pedig ebben az időben már kötelező volt a mesterek monogramjának, a mesterjegynek beütése az elkészült tárgyakba. így csak feltételezzük, hogy a körmöcbányai ötvöscéh egyik mestere készítette, hiszen 1442 és 50 között már 7 ötvös neve volt ismert 4 , 1568-ban pedig 8 itteni ötvös működéséről vannak adatok. 5 1.) Az első fedeles kupa 6 talpa reneszánsz tojássoros peremen áll. Oldalán alul és a szájperem alatt gyümölcsökből kialakított füzér halad. Középen ovális, szalagokkal kereteit, kagylókban végződő pajzsokba a 8 fő erény szimbolikus alakját domborította az ötvös. A hasonló alakú nők, övvel összefogott, bő ruhában, csak a kezükben található signumok alapján azonosíthatók. A kupa fülétől jobbra indulva, a következő erények látszanak: 1. A Bátorság - Erő (Fortitudo): jobb kezében egy kettétört oszlopdarabot tart, baljával a csonka oszlop másik felére támaszkodik. 2. Okosság (Prudentia) jelvényei: jobb kezén tekeredő kígyó, baljában egy tükör. 3. Mértékletesség (Temperantia): a jobb kezében levő kancsóból vizet önt a baljában levő serlegbe, melyben bor van, hogy a kettőt összekeverje. 4. Hit (Fides): jobbjában kehely, melyben láng ég, baljában kereszt látszik. 5. Remény (Spes): felfelé tekintő arca, összetett keze és a mellette levő horgony emlékeztet az általa képviselt eszményre. 6. Ez a kép nem illik a kupán ábrázolt erények sorába, ugyanis kezeivel egy
