Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 3-4. sz.
Figyelő - Harmati Béla László: A protestantizmus Közép-Kelet-Európában
A protestantizmus Közép-Kelet-Európában Konferencia-beszámoló 1999. április 28. - május 2. között Debrecenben rendezték meg az európai protestáns múzeumok éves konferenciáját 1 „A protestantizmus Közép-Kelet-Európában" címmel. A rendezvény alcíme: „A múzeum, mint egy régió kultúrájának és vallásosságának letéteményese." A javarészt francia protestánsokat, részben német evangélikusokat és olasz valdenseket tömörítő szervezet minden második évben külföldön tartja éves összejövetelét. A XTV. találkozó mind szervezésében, mind előadásainak színvonalában kiérdemelte a kiemelkedő jelzőt. A szervezés, a program összeállítása és pontossága nagyban hozzájárult a rendezvény sikeréhez. Elsősorban az összejövetelnek helyet biztosító Debrecen református gyűjteményi igazgatójának, Gáborjáni Szabó Botondnak és Czenthe Miklósnak, a budapesti Evangélikus Országos Levéltár igazgatójának köszönhetően gazdag és részletekbe menően jól megszervezett, nívós program várta a résztvevőket. Az első nap előadásai a protestantizmus történetét járták körül. Gáborjáni Szabó Botond „Debrecen városa és a református kollégium" című expozéjában felvázolta a város szerepét a reformációban és a magyar történelemben. A hatásos francia nyelvű beszámoló után a résztvevők megtekintették a könyvtár, a múzeum és a levéltár gyűjteményeit. Délután Kiss Gy. Csaba budapesti történészprofesszor „A protestantizmus KeletKözép-Európában" címmel tartott előadást, amelyben a régió sajátos helyzetet elemezve a XVI. századtól napjainkig kiemelte a hasonlóságokat és az eltéréseket Európa nyugati és keleti része között. Nagy hangsúlyt fektetett a reformáció és a nemzeti kultúrák kapcsolatának taglalására, a protestantizmus és a nemzeti identitás összefonódásának kérdésére. Ezt követően Sipos Gábor, az erdélyi református egyházkerület levéltárosa tartotta meg német nyelvű beszámolóját „Etnikai és vallási kérdések kapcsolatrendszere a Kárpát-medencében" címmel. Az érdekes előadás hosszasan elemezte a különböző vallások és a Kárpát-medencei etnikumok kapcsolatát a történelmi változások tükrében. Kiemelte annak a fontosságát, hogy ez a terület mindig is határa és találkozópontja volt a keleti és a nyugati kereszténységnek. A nap utolsó előadását Fabiny Tibor egyháztörténész professzor, az Evangélikus Országos Múzeum igazgatója tartotta ,A protestánsok szerepe az 1848-as szabadságharcban" címmel. Előadásában rámutatott, hogy a protestánsok kiemelkedő szerepet játszottak a szabadságharc idején. Az utóbbi fél évezred során a protestánsok vallásszabadsága mindig erősen kötődött a nemzet szabadságához. Felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy szabadságharcaink bukása mindig együtt járt a protestáns egyházak elnyomásával. Végül beszédét azzal zárta, hogy noha ezek a küzdelmek a XVII. századtól 1956-ig mindig vesztesek voltak, az elvetett mag mégsem volt hiábavaló és a magyar protestantizmus hittel és reménységgel néz a jövő felé. A debreceni konferencia másik nagy újdonsága volt, hogy a szervezet 14 évi fennállása óta először kerülhetett sor a művészetek és a protestantizmus kapcsolatának tárgyalására. Maga a téma, főleg református körökben, sokáig sokat kerülgetett tabunak számított. A második nap előadásait már csak ezért is nagy érdeklődés kísérte. A képekkel, zenei kísérettel megtartott beszámolók a magyarországi példák segítségével tárgyalták a protestantizmus és a képzőművészetek, a protestantizmus és az építészet valamint a protestantizmus és a zene kapcsolatát és tárták fel annak gazdagságát. Először Harmati Béla László, az Evangélikus Országos Múzeum művészettörténésze tartott előadást „A protestantizmus és a művészetek" címmel. Hangsúlyozta, hogy a reformáció nem a művészetek elvetéséről szólt és szól még ma is, hanem a templombelsőben játszott szerepüknek radikális megváltozásáról. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a kapcsolat országonként és régióként eltérő sajátosságokat mutat, majd rámutatott a magyarországi protestantizmus színességére (magyar, német, szlovák vonások) és a protestáns művészet alakulására a reneszánsz és a barokk alatt. Végül visszatérve a bevezető kérdéshez, kifejtette, hogy ha nem is lehet specifikusan protestáns művészetről beszélni, de a művészetek protestáns megközelítéséről annál is inkább. Ezt követően Krailling János, a budapesti Műszaki Egyetem docense tartott előadást „Európai hatások és regionális fejlődés a protestáns templomépítészetben" címmel. A történelmi gyökerek felvázolása után, érdekes példákkal alátámasztva mutatta be a hazánkban kialakult négy főbb épülettípust. A két diavetítő segítségével illusztrált, példák egész sorát felvonultató beszámoló hatásosan érvelt a különböző nyugati hatások jelenléte mellett, nem mellőzve a hazai sajátosságokat sem.
