Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 1-2. sz.

Thesaurus ecclesiae - Gryllus Vilmos: Két emléktábla

A táblát bronzba öntettük. Egyik egy műgyűjtőnél van, a másikat 1983-ban, Márton napján, rövid ünnepség keretében templomunk udvarán felavattuk. [1.] A felavatásra Borsos Miklós nem tudott eljönni, helyette levél érkezett. (Idén van Borsos halálának 10. évfordulója. Megemlékezésül mellékeljük levelét, melyben Lutherről és a domborműről ír. [2.]) A plaketten Luther jobbról balra néző tekintete meggyőzött bennünket arról, hogy az udvar falára még egy emléktábla kívánkozik. Aki az ige világos magyarázója és hirdetője mellé kerülhet, az nem lehet más, mint az, aki ezt a zeneszerzői formavilágával, hangszeres művészetével és a gyermekek erre való oktatásával tűnt ki az egyház- és művészettörténelem nagyjai közül: Johann Sebastian Bach. Bach muzsikájának is gazdag hagyománya van templomunkban. A hagyomány őrzői a templom kántorai és az 1904-ben alapított Lutheránia, akik D. Buxtehude lübecki kántor Abendmusik-jai mintájára olyan egyházzenei áhítatokat szerveztek, melyen Bach kantátái, oratóriumai és passiói istentisztelet keretében hangzottak el abban az időben is, amikor ezek hangversenytermekben nem voltak hallhatók. Asszonyi Tamást kerestük meg Szentendrén és kértük fel, hogy készítsen el a Luther plakett mellé egy odaillő műalkotást Bach születésének 300. évfordulójára, 1985. március 21-re. Amikor először láthattam a portrét, a tábla még csak agyagból volt kiformálva. Nagysága nagyjából Lutherével egyenlő, de a parókás fejet nem a szigorú geometriai forma, hanem a barokkra jellemző, szimmetrikus alakú, díszes peremű pajzs keretezi. Tekintete távolba néző, határozott cél felé törekvő, attól el nem térő szándékot kifejező. A plakett felirata akkor még hiányzott. A magunkkal vitt számos szövegtervezetünk közül hamar kiválasztottuk az odaillőt. Bachnak egy 1708ban kelt mühlhauseni leveléből idézett mondattöredéke volt, így azt célkitűzésként is az arckép alá írattuk: „Célunk a rendszeres egyházi zene Isten dicsőségére". [3.] Hagyományok indokolták az emléktáblák elhe3- kép lyezését, és azóta egyházunkban újabb hagyományok teremtődtek meg. Márton naphoz, egyben Luther Márton születésnapjához (november 10. és 11.) legközelebbi vasárnapi istentisztelet után a gyülekezet az udvarra vonul, és rövid megemlékezés keretében valaki virágot tesz Luther képmása alá. Ugyanilyen megemlékezést tartunk a Bach emléktáblánál is, korábban március 21-én, a kántor születésének napján. Ez utóbbi dátumot a Budapesti Bach Hét miatt változtattuk meg, a koszorúzás most az egy hétig tartó Bach zenei előadások befejező aktusává vált.