Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 1-2. sz.

Thesaurus ecclesiae - Gryllus Vilmos: Két emléktábla

THESAURUS ECCLESIAE 61 GRYLLUS VILMOS Két emléktábla A budapesti Deák téri templom udvari falát két emléktábla díszíti. A történelmi személyek, akikre emlékeztetnek, szoros kapcsolatban vannak ezzel a hellyel, és az elhelyezés éveiben világszerte jubileumi megemlékezéseket tartottak róluk. A két táblán Luther és Bach művészi portréi láthatók. Születési évfordulókat ünnepeltünk - Luthernek, a reformátornak 1983-ban ötszázadik, J. S. Bachnak, a kántornak 1985-ben a háromszázadik évfordulóját. A magyarországi evangélikusok a második világháború előtt szerettek volna Budapesten köztéri Luther-szobrot felállítani. Gyűjtést indítottak, pályázatot hirdettek. Lux Elek szobrászművész kapta a megbízást. A hatalmas szobor a háború miatt befejezetlen maradt. A főalak és a talapzati domborművek félkész darabjai megőrzés céljából a Deák téri templomudvarra kerültek. A nagy torzó a szűk udvarban nyomasztó hatású volt. Ezenkívül a talapzat reliefjei a metró földalatti építkezése következtében megrongálódott templom tatarozását is akadályozták. A Magyarországi Evangélikus Egyház ekkor úgy határozott, hogy a szoborrészeket Zuglóba szállíttatja, a főalakot Buza Barnabás szobrászművésszel befejezteti és a teológiánk melletti kertben felállíttatja. A Deák térre járók közül többen is szóvá tették, hogy Budapest első evangélikus temploma mellől hiányzik a megszokott szobor, vagy valami, ami Lutherre emlékeztet. Egy nap tudomásunkra jutott, hogy Borsos Miklós szobrászművész készített egy plakettet, melynek elhelyezésével gondok vannak. Felvettük az érdekeltekkel a kapcsolatot, megtudtuk, hogy a hír valóban igaz, a mű - amely akkor még csak gipszbe öntve volt látható - megtetszett és elhatároztuk annak megszerzését és elhelyezését. Lutherről több korabeli portré ismeretes. Arcvonásait leghitelesebben barátja, Lucas Cranach örökítette meg. Borsos Miklós a „Luther mit Doctorhut" című Cranach metszetből indult el. Pontosan átvette a körvonalakat, majd a határokat a maga elképzelései szerinti arckifejezéssel töltötte ki. Ezen az arcon a megszokott határozottság, merészség, elszántság mellett az okosság, műveltség és a humor is tükröződik. Ez a reneszánszra jellemző realisztikus, hűségre törekvő emberábrázolás modern továbbfejlesztése. A felesleges díszítés nélküli, egyszerű téglalap, mint befoglaló forma fokozza a lényegre törekvést. A hitelességet pedig, ami Borsos Miklós emberi magatartására és művészi alázatára jellemző, a dombormű bal alsó sarkában olvasható Cranach monogram (LCH) igazolja.