Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 1-2. sz.

Thesaurus ecclesiae - Prokopp Mária: A csetneki evangélikus templom középkori falképei

David, Salomon, Ezechiel, Daniel, Enoch, Heliseus. Alattuk, a keleti pilléren Szent Lénárd szerzetesi ruhában áll, és jobbjában attribútumát, a bilincseket tartja. A déli ívek képei az internacionális gótika nyugati, francia-cseh irányzatát követő festő művei a 15. század elején. A főhajó képei a legkésőbbiek, a hálóboltozat megépítése után készülhettek az 1460-as években, Mátyás király korában. A legépebben a diadalív képei maradtak fenn, két-két álló téglalap alakú keretben két-két álló alak jelenik meg: az északi oldalon, felül egy világi és egyházi öltözetű szent férfi fordul egymás felé, alatta Jézus keresztelését ábrázolta a művész. A déli oldalon Szent Ilona császárné Jézus keresztjével és a keresztet éppen kiásó kis emberrel. Alatta Szent Erazmusz és Szent Márton püspökök álló alakja fogadja a szentélybe belépőt. A főhajó északi falának egykorú képei közül csak kettő látható: Szent Ferenc stigmatizációja és prédikációja a madaraknak. Feltehetően Szent Ferenc életét bemutató képciklus részei voltak. Ugyanebbe a festési periódusba, az 1460-as évekre tehető az északi hajó észak-keleti falán Szent Borbála, a bányászok pártfogójának ünnepélyes, álló képe, valamint a luccai Volto Santo kegykép, amely az itáliai, főképpen a luccai kereskedők révén terjedt el hazánkban és Ausztriában. Nyugatabbra, ahol az itáliai kapcsolat nem volt olyan közvetlen, már nem értették a főpapi öltözetű, keresztre feszített Krisztus ábrázolását, és Szent Kümmernisz és Szent Walpurga néven, női szentként tisztelték. A csetneki templom falképeinek nagy része Zsigmond uralkodása alatt készült. A korábbiak megrendelője Csetneki György főasztalnok mester lehetett, az 1390-es években, majd Csetneki II. László az 1420-30-as években, akinek egyházi és világi pályája egyaránt országos jelentőségű volt. Az ő udvari szolgálata idején Buda már nemcsak a magyar király, hanem a német király és 1433-tól Zsigmondnak, mint német-római császárnak, Európai leghatalmasabb urának is a székhelye. A Talentumokról szóló példabeszéd első képén, mintha éppen Luxemburgi Zsigmond állna előttünk budai palotája kapujában, és az előtte álló előkelőségek talán éppen a Csetneki család tagjai a korabeli divatos, olaszos, reneszánsz öltözetben, amint fogadják az adományokat.[4. kép.] A második képen a fehér lovon útnak induló királyi ember is Zsigmondot idézi, aki Európa nagy utazója volt. Fehér lova jelezte uralkodói felségét.[5. kép.] A két kép között, a Hét szabad művészet allegóriája a mecénás, Csetneki II. László iskolázottságára, magas műveltségére utal, amelyet a templom falképeinek stílusa és tartalmi összefüggései is igazolnak. Mindennek ihletője a budai udvar volt, ahol a legkülönbözőbb kortárs művészeti irányzatok, az itáliai reneszánsz és az internacionális gótika egyaránt kedvelt volt. Ma ennek a nemzetközi művészeti világnak leghitelesebb falfestészeti emléke a csetneki templom. A csetneki templom falképei 2000. január 24. és február 12. között az Európa Tanács strasbourgi székházában voltak láthatók a pozsonyi és a budapesti Műemléki Hivatal által rendezett „Közös kincseink" című pompás dokumentációs kiállításon, több más környéki falkép-emlékkel együtt. 4. kép. A Talentumokról szóló példabeszéd első képe 5. kép. A Talentumokról szóló példabeszéd második képe