Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 1-2. sz.

Katolikusok és protestánsok - Pamer Nóra: Szent István felajánlása és a Regnum Marianum

szág minden társadalmi rétegébe eljuttatták a jezsuita ideológiát, amely szerint: „csakis Szűz Mária szabadíthat meg a török igától, mert a Boldogasszony nem hagyja veszni a neki felajánlott országot!" Az ország felajánlásának legendájából vallási propagandaeszköz lett, és e propagandában I. Lipót járt elöl, amikor 1695-ben ő is felajánlotta Magyarországot Máriának. A Mária országa, vagyis a jezsuitáktól sugallt és a ferencesek révén is közvetített Regnum Marianum eszméje Szent István alakját is újra előtérbe helyezte. Olyanynyira, hogy „az 1625. évi országgyűlés katolikus rendjei azzal a kéréssel fordultak a pápához, hogy István király miséjét vegye fel az új római misekönyvbe, zsolozsmáit pedig a római breviárumba, hogy Szent István ünnepét az egész katolikus világ számontartsa és megünnepelhesse. A kérelmet azonban csak jóval később, XI. Ince teljesítette 1686-ban, amikor is Szent István király ünnepét Buda felszabadításának örömnapjául, szeptember 2-át rendelte."

7 Csak miután Mária Terézia királynő a Szent Jobb ereklyét Raguzából Budára hozatta, helyezték át Szent István ünnepét a magyar egyházon belül, augusztus 20-ára, „testének felemeltetése" napjára. Szent Istvánnak századokon átívelő, de most már az egész világ előtt legitimált kultusza tiszteletének újabb felvirágzását tette lehetővé. Összekapcsolása a Regnum Marianum eszméjével a nemzeti öntudatnak is - máig ható - alapot adott. Ezt ismerte fel a második világháború utáni kommunista rezsim is, és ezért helyettesítette Szent István ünnepét a szocialista alkotmány megalakulásának ünnepével, hogy a régi szakrális és nemzeti jellegét visszaszorítva, új tartalmat adjon e napnak. Jegyzetek 1 Hoffman Edith: Felajánlás a Szent István-ábrázolásokon. In: Emlékkönyv Lyka Károly 75. születésnapjára. Budapest, 1944. 174. oldal. 2 Kivételt képez az egykori esztergomi Szent Adalbert székesegyház díszkapuja a 13. századból. Képét ma már csak egy 18. századi festmény őrzi (Esztergom, Keresztény Múzeum). Ezen Szent István egymás mellett sorakozó szentek között áll, felettük Szűz Mária. A felajánlást mondatszalagok jelzik. Természetesen nem kizárt, de nem is valószínű, hogy még más korai felajánlás-ábrázolások napvilágra kerülnek. Mindez nem mond ellent annak, hogy e téma megjelenítése a barokk képzőművészetben tendeciózusan tért hódít, és mint kompozíció is ekkor ölt végleges formát. 3 Hoffman id. m. 4 Györffy György: A magyar állam megszilárdulása. In: Magyarország története tíz kötetben. (Főszerk.: Székely Gy.) Budapest, 1984. 2. kötet, 909-911. oldal. 5 Györffy uo. 6 Györffy uo. 7 Bálint Sándor: Népi kalendárium. Budapest, 1977. 2. kötet, 217. oldal.