Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 3-4. sz.
Mai jelenségek - Latin-Amerika: Idejétmúlt-e a felszabadítási teológia?
A felszabadítás teológiája A Latin-Amerikai Püspöki Tanács (CELAM) két nevezetes konferenciája (1968-ban Medellinben és 1979-ben Pueblában) irányelveket adott az igazságosság előmozdításához, és a földrész evangelizálásához. Kimondták, hogy a latin-amerikai szegénység embertelen és evangéliumellenes; a szegénység nem Isten akaratából van, hanem nagyon is kézzelfogható gazdasági, társadalmi és politikai okokra vezethető vissza, amelyeket meg lehet és meg kell változtatni. Megállapították, hogy a katolikus egyház eddig gyakran a térség elnyomó hatalmait támogatta, és kijelentették, hogy a jövőben a szegények oldalán áll. Ez a pasztorális és politikai állásfoglalás csakhamar kiegészült egy szilárd teológiai megalapozással: a perui teológus, Gustavo Gutierrez az 1971-ben megjelent „A felszabadítás teológiája" című munkájában kijelenti, hogy szükséges az igazságtalan rendszer gyökeres megváltoztatása, amihez azonban nem az Európában dívó forradalmi teológiából kell kiindulni, hanem magából a latin-amerikai helyzetből. A felszabadítás-teológia tehát az elnyomottak és a szegények felé fordul, hiszen Isten is a szegények oldalán áll (Bonino). Ez a tény további következtetésekhez vezet: a szegények különösen fontos helyet foglalnak el a keresztény hit értelmezésében. Minden keresztény teológiának és missziónak „alulnézetből", a szegények szenvedésével és nyomorával kell kezdődnie. A szegénység fogalma és értelmezése áll tehát a felszabadítási teológia középpontjában. A kereszténység lényege Jézus Krisztus követése: ez a követés szükségszerűen a szegényekhez vezet, és így a szegénységen keresztül juthatunk el Krisztushoz is. Nem lehet Jézusról beszélni és a szegénységről hallgatni. Jézus követése, mégpedig a konkrét szegénységben való követése alapvetően nem csak erkölcsi törekvés. A szegénységgel azonosulnunk kell! A szegénység valósága és elfogadása ma az evangélium igazságának és az egyház megújulásának egyik leglátványosabb eszközét jelentheti, és nemcsak Latin-Amerikában. Az emberi jogok, különösképpen a szegények jogainak megvédése kötelességünk, hiszen Isten gyermekei vagyunk. A keresztyén szolidaritás éppen erre épül: Isten szeret bennünket, és szeretetét tovább kell adnunk. Brazíliában, de másutt is önkéntes csoportok alakulnak a helyi egyházi közösségekből, akik „a Krisztushoz való hűség próbakövének" tekintik, hogy a szegények mellé állhatnak, és a szegények egyháza lehetnek. Krisztus követése valóban radikális fordulatot jelent számukra. A felszabadítás-teológia a gyakorlatra vonatkozó kritikai megállapításokat is tartalmaz. Gutierrez szerint a teológia „kritikai válasz a keresztény gyakorlatra Isten Igéjének fényében". Míg a klasszikus nyugati teológia a cselekvést az elmélet eredményének tekintette, addig a felszabadítás-teológia felcseréli a sorrendet, a cselekedet jön előbb, s azt követi a kritikai reflexió. „A teológiának abba kell hagynia a világ értelmezését, és el kell kezdenie megváltoztatni azt." (Bonino) A teológia nem kívülálló a társadalmi eseményekben és a politikai cselekvésekben. Isten igaz ismerete a szegények melletti elkötelezettségben jelenik meg. A felszabadítási teológia a hagyományos teológiával szemben új kérdésekkel kérdez a valóságra, Istenre és az emberre. Míg az európai teológia a skolasztikára épül és azt kérdezi: „Ki és mi az Isten 1 ?" addig a felszabadítási teológusok kérdése így hangzik: „Hol és hogyan jelenik meg számunkra Isten?" A felelet erre: Isten az emberiség történetében jelenik meg, saját Fiának áldozatában, felszabadító, üdvözítő művében. Latin-Amerikában erre az evangéliumra az alapvető reakció az, hogy ki kell állni a szegények és az elnyomottak mellett. A felszabadítási teológia mindenkori törekvése az evangélium, Isten országának, az élet és öröm országának hirdetése marad. A teljes életről van szó, az egyéni, a társadalmi, a szellemi, a lelki és az anyagi életről. Hogyan lehetséges az élet orszá-
