Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 3-4. sz.

Mai jelenségek - Értelmiségi konferenciák

MAI JELENSÉGEK Figyelünk más felekezetek értelmiségi köreire A Református testvéregyház életének értelmiségi megnyilvánulásait nagy figyelemmel követjük a Reformátusok Lapja és a Lelkészegyesület című közlönyök alapján. Balatonszárszó és Sárospatak konferenciái a mi kérdéseinkkel is vívódnak. Őszintén kívánjuk, hogy a magyar protestantizmus e két klasszikus ága jobban ismerje egymást, mint jelenleg, és találjon közös hangot. Nagy érdeklődéssel olvastuk a Református Értelmiség - közélet, politika című tanulmányt, amit Kiss Gy. Csaba, a református értelmiség „szellemi, közéleti tájékozottságának megbecsült pallérozója" írt. A szerző Németh László értelmezésében használja az értelmiség szót, vagyis azokat gondolja e csoporthoz, akik felelősséget éreznek közösségük - legyen az család, a civil társadalom bármely formája, a nemzet vagy a hívők spirituális közössége, az egyház sorsáért. E tanulmányban érdekes kitérés olvasható r.k. és protestáns nemzetfogalom egymást kiegészítő artikulálásáról. - Megszívlelendőnek tartjuk a 8. Nemzetközi Presbiteri Konferencia tanulságait és ajánlásait, különös tekintettel a cigánykérdésre (Sárospatak, július 2.). Erre többször is hivatkozás történt az idei Doktorok Kollégiuma, Kultúra és Evangélium tematikájú ülésén, a missziói szekcióban. Ide illik az idei, Tőrre Pellice-ben (Olaszország) tartott Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem konferenciájának anyaga, (e sorok írója is részt vehetett,) amiről Frenkl Róbert felügyelő részletesen beszámolt az Evangélikus Elet augusztus 8-i számában. Ez az 1969-ben alakult szervezet, harmincéves jubileuma alkalmából felmérte a külföldön élő magyar protestáns értelmiség életmegnyilvánulásait, és egyben tükrözte azt a sajnálatos szakadékot, ami a hazai és külföldön élő magyar értelmiség között tátong. Szervezetileg nem tudta megoldani már a két értékes réteg egységesülését. A harmadik nemzedék - bár minden gát és akadály nélkül érintkezhet az „anyaország" értelmiségével - már nem kíván beolvadni egy közös szervezetbe. Külön színt jelentett számomra a Kárpát-medencében élő, és a Nyugaton, Északon, vagy a Tengerentúl élő magyarság vélemény- és életstílus különbsége. Már csak egymás elfogadása, és ilyen módon gazdagítása lehet a cél, naivnak bizonyuló egyesítésre törekvés helyett, és az etnikai alap mellett a hitbeli alap erősítése. Felfigyeltünk a cseh értelmiség Impulzus 1999 című Nyilatkozatára... Itt közöljük a Magyar Kurír híranyagát (aug. 23.): mint aki júniusban részt vettem egy nemzetközi konferencián Prágában, különösen is jellemzőnek tartom ezt az említett dokumentumot. Cseh értelmiségiek nyilatkozata, egyházi helyesléssel Prága: Vezető cseh értelmiségiek, tudósok, egyházi személyiségek „Impulzus 99" címmel dokumentumot tettek közzé, amely a történelmi „Charta 77" példáját követve, elemzi az ország társadalmának jelenét és jövőjét. Miloslav Vlk prágai bíboros, érsek, a cseh püspöki konferencia elnöke maradéktalan támogatásáról biztosította a kezdeményezést. A dokumentum pontos képet fest a Cseh Köztársaság társadalmi helyzetéről és felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi politika gyakran részrehajló, a ve-