Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 3-4. sz.

Helyzetfelmérés - Horváth József: Régió a közigazgatásban és az egyházban

HORVÁTH JÓZSEF Régió a közigazgatásban régió az egyházban 1991-ben abban a szerencsében volt részem, hogy részese lehettem az újkori magyar közigazgatás első legitim regionális intézménye megszervezésének. (A közigazgatási régiókat egy 1990-es országgyűlési határozat alakította ki, két, illetőleg három megyés rendszerrel.) Akkoriban úgy tűnt, hogy a rendszerváltásnak, vagy rendszerváltozásnak nevezett eseménysorozat egyik kardinális kérdése lesz a regionális közigazgatás kialakítása. Érdekes kettősség volt számomra, hogy a Magyar Evangélikus Egyház Zsinatának is tagja lehettem ebben az időben, így a zsinat egy tagjaként és köztisztviselőként is megismerhettem a regionális és megyei igazgatás kérdéseit. A régió fogalma a mai közgondolkodásban Sajnálatos módon a mai közgondolkodásban a régió elsődlegesen - és szinte kizárólagosan - területi ismérvet jelent. Általános, hogy bármely területi összességre kritika nélkül használják a regionális jelzőt, vagyis - általában - „a terület" megfelelője a régió. Ennek a sajnálatos fogalomzavarnak egyik oka, hogy a régió - a fogalom helyes használata esetén is - különböző területeket, térségeket jelölhet. Hiszen például a balkáni régió, vagy a szigetközi régió egyaránt illethető a régiós jelzővel. A mai közgondolkodás tehát valójában nem konzekvensen használja - jelentéstartalmának megfelelően - ezt a fogalmat, melynek lényege: vonzáskörzet és természetes tájegység! Ezek közül a természetes tájegység magyarázatra sem szorul, a vonzáskörzetnek pedig számos jelentése lehet. Elsősorban gazdasági, kereskedelmi, kulturális stb. értelemben használatos, pontos meghatározása a gazdaságföldrajz tárgya. A fogalom másik - talán súlyosabb - oka, hogy a politikusok és a közigazgatási szakemberek megközelítése is jobbára nélkülözi a régió közjogi fogalmát, közjogi lényegét. Kiegészítve tehát a közigazgatási - önkormányzati értelemben vett régió fogalmat,összegezhetjük: a régió vonzáskörzet, természetes tájegység, közjogi tartalommal! A régió térmértékét tekintve megkülönböztetünk kis- és nagyrégiót. A kisrégió a megyéknél kisebb, míg a nagyrégió több megyét is magába foglaló területeket jelöl. (A különböző szakmai változatok szerint Magyarország 4-6 nagyrégióra osztható.) A régió mint kormányzati - önkormányzati egység A régió egyaránt egysége a kormányzásnak és az önkormányzásnak. Ráadásul egymást kiegészítő rendszerek, mivel a decentralizáció és a szubszidiaritás elveinek alkalmazásával alakítható ki a kívánatos egyensúly, kormányzás és önkormányzás között. Az európai regionalizmus két alapintézményének pedig a statútum alkotás jogát és az önálló források (adóztatás) jogát szokás tekinteni. (Sajnálatos módon elfelejtődött, hogy Werbőczy István Hármaskönyve az említett jogokat a magyar vármegyék alapjogaként rögzítette, és ezeket a jogokat a vármegyék egészen 1867-ig, a vármegyei rendszer megszüntetéséig gyakorolták is!)