Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 3-4. sz.

Helyzetfelmérés - Tomka Miklós: Vallási helyzetkép Magyarországról

Az előre arra van - amerre az élet, a teremtett világ rendezettsége megtalálható, ahol a dolgok rendeltetésszerű működése fellelhető; - amerre "a szellem napvilága" fényei felragyognak; - amerre a háborúskodók hangoskodásaival szemben a békességre törekvők csendes szava is messzire hallatszik; - amerre az igazság érdekében elhangzó érvek nem peregnek le a közöny rideg betonfalairól; - amerre a jó ügyekért való tűrést erénynek, nem pedig az élhetetlenség, a mulyaság megnyilvánulásának tartják; - amerre megértik, hogy a sírásnak és a vidámságnak is megvan a maga ideje; - amerre érthetően, tisztán - messzire hangzóan és közelre szólóan egyaránt - felhangzik az ősi himnusz, összekötve múltat, jelent, jövőt: O Crux Ave, Spes Unica! * * * TOMKA MIKLÓS Vallási helyzetkép Magyarországról Többféleképpen lehet annak nekivágni, hogy magunknak a vallásosság és a vallástalanság körülményeiről, feltételrendszeréről, helyzetéről képet alkossunk. Megtehetnénk, hogy áttekintjük a statisztikákat. A Központi Statisztikai Hivatal 1992ben a vallási és felekezeti helyzetre is kiterjedő átfogó adatfelvételt végzett. Eredményeit publikálták.

1 Az alapadatok nyilvánosan hozzáférhetőek. (A hazai tájékoztatás szégyene viszont, hogy azóta isjelennek meg olyan közlések, amelyek ennek a vizsgálatnak a tényét is tagadják. Éppoly szomorú, hogy a témáról írogató újságírók jelentős része ennek és számos egyéb vizsgálatnak egybehangzó eredményeit csak kevéssé veszi tudomásul.) Fontosabb lenne, hogy statisztikai „fénykép" helyett a lelki folyamatokat vizsgáljuk. A kereszténység jövője nem a számarányokon múlik! Az apostolok tizenketten voltak. Isten egy-egy kimagasló személy által is számtalanszor tudott új utat mutatni a történelemben. Történelmi tény, hogy a világnézeti-kulturális folyamatok semmiképpen sem pusztán a mennyiségek függvényei. De vannak-e ma „szentjeink"? Tudunk-e, itt és most, egymást szerető emberekből álló közösségeket (Jn 13,35) teremteni? Mekkora bennünk az elkötelezettség az Evangélium jó híre és az egyház iránt? Ápoljuk-e keresztény/keresztyén hagyományainkat? Meghalljuk-e Isten szavát a történelemben és mindennapjainkban? Tudatosul-e bennünk, hogy Jézus minden követőjére rábízta, hogy tegyen tanúságot Róla? Elég erőteljesen tudjuk-e megvalósítani a társadalomhoz szóló keresztény/keresztyén küldetésünk? S többet tudunk-e tenni ma, mint tegnap? Ezek a döntő kérdések! Csupa olyan, amit nem lehet „megszervezni". A jézusi modell bennünk való megvalósulása nem a világ adottságaitól függ. Ennek megfelelően a szociológus is legfeljebb a tényt regisztrálhatja, de annak okairól mit sem mondhat. Mégis: Jézus tanítani és az O országa előkészítésére küld. Mit kell annak tennie, aki jól akar megfelelni ennek a feladatnak? Az előkészülethez hozzátartozik a körülmények felmérése. Isten működése a történelemben nem a világ lehetőségeihez igazodik. Az egyház kibontakozása sem a világ által nyújtott lehetőségeken múlik. De a világ (a társadalom) rendje és állapota nyújtja azt az eszköztárat és matériát,