Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 3-4. sz.

Figyelő - Híreink

Elköszön a szerkesztő A Szerkesztő Bizottság minden tagjának köszönetemet fejezem ki! Igen tisztelt Olvasóim! Nem váltottak le, nem bocsátottak el, nem küldtek el ebből a szolgálatból: a magam elhatározása alapján köszönök el, a Szerkesztő Bizottság egyhangú bizalomnyilvánítása ellenére. Lelkiismeretem azt diktálja, hogy ne végezzem azt tovább, amit már 73 évesen nem tudok tökéletesen ellátni. Szívesen olvasok és írok ezentúl is mások szolgálatára is, nem csupán saját gyönyörűségemre. Úgy érzem azonban, nincs már igazán antennám a fiatalabb nemzedék (huszonévesek, harminc évesek) gondolatainak vételére és nincs erkölcsi alapom, hogy én tanácsoljak valamit jövőjüket illetően. - Idegen tőlem az, amit juridizmusnak nevezek, az egyházi struktúrának és egyházjognak a teológiával szembeni túlhangsúlyozása. Nincs egészséges kapcsolatom az evangélikus Hittudományi Egyetemmel 5 év óta. A Károli Gáspár Egyetemen tanítok, vendégelőadóként a római katolikus egyházat mutatom be református teológus hallgatóknak, és többet mozgok római katolikus körökben, mint saját egyházam egyetemén. Isten tágas térre állított, külföldön és itthon igen sok konferencián vettem részt, nem panaszkodhatok, de nem érzem hitelesnek szavamat Teológiánkkal való kapcsolatom hiányában. Noha csak kétszer jelenhettünk meg évenként a Credo lapjain, egész évben lekötött ez a munka: olvastam, figyeltem, terveztem, írókat kértem fel széles körben, mindezt sajtos infrastruktúra nélkül. Ezt a státus-nélküli megbízatást tovább nem vállalhatom. Bocsássák meg Olvasóim, ha túlzsúfoltnak érezték ezt az Evangélikus Műhelyt. Valóban nem az esztétikum határozta meg a lapot, hanem a tartalom. Sokat akartam adni, mert állandóan gyötört az a tapasztalat, hogy értelmiségünk, és benne lelkészi karunk mennyire tájékozatlan saját szakterületén túl. Ez nem vád, csupán megállapítás. Értékeinket és múltunkat ismerve kínzott lemaradásunk érzése. Szíves megértésüket kérve, abban a reménységben búcsúzom, hogy mégsem volt teljesen hiábavaló a két év munkája. Urunk áldását kívánom a Credo további, fontos hídépítő, utat mutató szolgálatára. Budapest, 1999. szeptember Felelős szeretettel: dr. Hafenscher Károly szerkesztő JELEN SZAMUNK SZERZŐI: Bánhegyi B. Miksa bencés Boleratzky Lóránd jogász, magántanár Cselovszky Ferenc lelkész Fasang Árpád zongoraművész Frenkl Róbert egyetemi tanár Gadó György természetvédő Gadó Pál fizikus, szeretetotthon-gondnok Gegus Ernő fizikus Gerőfi Gyuláné lelkész Gémes István lelkész (Németország) Hafenscher Károly lelkész, tanár Harmati Gergely filozófus Horváth József ügyvéd Kiss Miklós lelkész Lánszki Réka egyetemi hallgató Pintér Károly lelkész Polgár Rózsa textilművész Reuss András teológiai tanár Szabó Vilmos lelkész Szénási Sándor ref. lelkipásztor Szita István ny. lelkész Tomka Miklós szociológus Tóth-Szöllős Mihály sajtólelkész