Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 1-2. sz.
Múltunkból - Kamp Salamon: Et resurrexit
Gondosan kiköti, hogy csak az evangélista, a biblia és az ige személyes hordozója legyen látható, mintegy realitásba helyezve Luther „sola scriptura" tanítását. Az előadó apparátus többi tagja a „verborgene Musica" gondolatát valósítja meg és végig láthatatlan marad a hallgatóság előtt. Schütz Feltámadási oratóriuma nem elsősorban zenetörténeti anyag, hanem Isten teremtő jelenvalóságának olyan bizonyítéka, amely képes egyesíteni Krisztus tanítványait Uruk közösségében. Az Igaz Isten Báránya halálában és feltámadásában részesített minket, amellyel megszabadított a bűn és halál hatalmától. E tényt Heinrich Schütz Auferstehungshistorie-ja Isten végső ígéretének fényében szemléli és rögzíti anyagba. A mű hallgatásakor a két mindent megmérgező kétely feloldódik bennünk. „Nagyszombat hajnalának csöndje és a Mennybemenetel estjének csöndje meghozza a megnyugvást és azt a bizonyosságot, hogy a szeretet soha meg nem szűnik." 5 Jegyzet 1 A többszólamú stílus kezdeti formája. Rendszerint háromszólamú. Adallamot a legalsó szólam (tenor) intonálja, a legfelső" szólam a felső" szexttel, a középső szólam a felső terccel kíséri a dallamot. 2 Dobszay László : A gregorián ének kézikönyve 243. 3 Az egyes hangjegyek értékének meghatározása - jelentéssel. 4 A többszólamú zenének a 16. sz. vége óta az a basszusszólama, amely a zenei történés egyszerű vagy díszített akkordokkal történő improvizatív összefoglalását lehetővé teszi. 5 Barsi Balázs: Adventtől Pünkösdig 156. Irodalom Barsi Balázs: Adventtől Pünkösdig (Budapest 1994) Blume, Friedrich: Geschichte der Evangelischen Kirchenmusik (Kassel 1965) Dellin, Martin Gregor: Heinrich Schütz (München 1984) Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve (Budapest 1993) Huber, Walter Simon: Motivsymbolik bei Heinrich Schütz (Basel 1961) Kelemen Imre: A zene története 1750-ig (Budapest 1990) Kreidler, Walter: H. Schütz und der Stile Concitato von Cl. Monteverdi (Stuttgart 1934) Krummacher, Friedhelm: Die Überlieferung der Choralbearbeitungen in den frühen Ev. Kantate (Berlin 1965) Mahrenholz, Christhard: Der 3. Band von Samuel Scheidts Tabulatura nova 1624 und die Gottesdienstordnung der Stadt Halle (Musicologica et Liturgica, Kassel 1960) Mahrenholz, Christhard: Samuel Scheidt (Leipzig 1924) Moser, Hans Joachim: Kleine deutsche Musikgeschichte (Stuttgart 1943) Moser, Hans Joachim: Die Evangelische Kirchenmusik in Deutschland (Berlin 1954) Moser, Hans Joachim: Heinrich Schütz (Kassel 1954) Pernye András: A német zene története 1750-ig (Budapest 1964) Piersing, Johannes: Das Weltbild des Heinrich Schütz (Kassel 1949) Várnai Péter: Schütz (Budapest 1959)
