Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 1-2. sz.
Az élő egyház ma - Loyola és Luther szellemi utódai beszélgetnek (Interjú Szabó Ferenc jezsuita atyával)
valamelyest másképpen viselkedne. A tragédia legvégén pedig a királyné, miután kiitta a fiának szánt mérgezett poharat, Claudiusnak ellentmondva sikoltja el az igazságot, „édes Hamletjének", és meghal. Laertes a királlyal szőtt minden aljas fondorlatot bevall: Hamlet is perceken belül a halál fia. Ennek tudatában vesz búcsút immár halott anyjától a herceg: „Isten veled, boldogtalan királyné!" És ez nem a bosszú vagy a harag hangja, hanem a szánalomé, a szereteté és a megbocsátásé. A megvakult szülő és a látó gyermek a halálban újra ölelik egymást. 7. Shakespeare e két nagy tragédiájában a látó gyermekek nem fordítottak hátat megvakult, erkölcsi ítélőképességüket elveszített szüleiknek. Pedig mennyivel egyszerűbb lett volna legyinteni, ironikusan mosolyogni, netalán klimaxra, vagy szenilitásra hivatkozni, s a konfliktust ügyesen, diplomatikusan elkerülni, ha kell, még némi humorral is elütni. De ezek a gyermekek nem diplomaták, hanem küldöttek voltak. Szüleik korábbi, tisztább, valódibb és igazibb énjének darabjai. Agyermekükkel való konfrontáció során a szülők önmagukkal szembesülnek, és ezért is olyan fájdalmas ez a találkozás. Be kell látniuk, hogy megváltoztak, mások lettek, és fel kell ismerniük, hogy hiába áltatták magukat, ez a változás nem „fejlődés", hanem igenis romlás, fertőzés, zuhanás, és nevezzük nevén az egyenes úttól való elkanyarodás. Azt hiszik, hogy meggazdagodtak, pedig szánalmasan szegények, mezítelenek és vakok lettek. Maradék büszkeségük még teljes erővel tiltakozik az ellen, hogy gyermekük legyen az ítélőbíró. Pedig talán észre sem veszik, hogy gyermekeik által önmaguk mondanak ítéletet önmaguk felett. A látó gyermekek számára a szent kötelesség sem éppen könnyű lelki teher, hiszen a szülő egyszer inkvizíciót, máskor gyilkosságot kiált, s így nem Isten küldötteinek, hanem a Sátán felbujtottjának nézi őket. S a gyermeknek az apa- vagy anyagyilkosság vádját kell hordoznia, miközben atyja vagy anyja lelkének megmentésén fáradozik. „Kegyes szándék kegyetlenségre hajt" - mondja Hamlet. Igen, ezért szükség van sebészi beavatkozásra, az erkölcsi ítélőképesség helyreállítása végett a szem operációjára. Mert a „test lámpása a szem. Ha azért a te szemed tiszta, a te egész tested világos lesz. Ha pedig a te szemed gonosz, a te egész tested sötét lesz." (Máté 6,21-22) Loyola és Luther szellemi utódai beszélgetnek Interjú Szabó Ferenc jezsuita atyával A rendkívül gazdag szellemi életet élő, sikeres, sokoldalú egyházi polihisztornak tekintett interjúalanyt kérdeztem: Öt kérdésem van Szabó Ferenchez. 1. Bőség és mélység. Hogyan lehet e kettő együtt, egy szellemi alkotó emberben? Hogyan lehet valaki egyszerre kontemplativ és kreatív? 2. Hogyan alakult ez a gazdag élet? Tudatosan építkeztél-e megszerzett jó alapokon, vagy az adott kihívásokra válaszoltál, s tetted, amit kellett, amire szüksége volt egyházadnak? A szituáció formált-e vagy te magad alakítottad életedet?
