Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 1-2. sz.
Az élő egyház ma - Bácskai Károly: Hegyen épülő templom
Jegyzetek 1 Kemény Lajos-Gyimesy Károly (szerk.): Evangélikus templomok. (Készült az Országos Luther Szövetség Munkaközösségében) Athenaeum, Budapest, 1944. 2 Dercsényi B.-Foltin B.-G. Györffy K.-Hegyi G.-Winkler G.-Zászkaliczky Zs.: Evangélikus templomok Magyarországon. Hegyi és Társa Kiadó, Budapest. 1992. 3 Elsősorban Bibó István, Winkler Gábor, Baranyai Béláné és G. Györffy Katalin publikációi. 4 Krähling János: „South Transdanubian Late Baroque Lutheran Church Architecture". Periodica Polytechnica vol. 36. Nos. 1-4. (1992) pp. 175-180. Krähling J.: ,A Dél-Dunántúl evangélikus templomépítészete". In: Műemlékek restaurálásának elméleti és gyakorlati kérdései-szakrális építészeti örökségünk. Tudományos ülésszak, Tusnád, Románia, 1997 március 16-22. - Nyomtatásban megjelent a T3 Kiadónál, Sepsiszentgyörgy, 1998. Krähling J.: „A hazai evangélikus templomépítészet kutatásának feladatairól" Építés-Építészettudomány XXVI./í-2.(1996) pp. 165-173. 5 Az Országos Tudományos Kutatási Alap „Magyar építészettörténeti kutatások-evangélikus templomépítészet" című kutatási téma (F016656) 1995-1997. 6 Krähling János-Zoboki Gábor: „XVIII. század végi evangélikus templomok Tolna megyében". In: BME TDK Munkák XK. (1985) Kiadja a BME TDK, 1985. pp. 114-126.; Krähling János-Zoboki Gábor: „XVIII. századi evangélikus templomok Tolna megyében" In: AXVTI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Szekció előadásainak rövid tartalma I.-II. Pollack Mihály Műszaki Főiskola, Pécs 1985. március 18-19. p. 313.; Krähling János-Zoboki Gábor: „Későbarokk templomépítészetünk a Dél-Dunántúlon." Diakónia 1987/2. pp. 40-49., illetve JDél-Dunántúli, evangélikus templomok." Bercsényi 28-30. (a BME Építészkari Kollégiumának kiadványa) 1983-87 Évkönyv, h.é.n. (Budapest., 1990.) pp. 317-319. 7 „Evangélikus templomépítészet a Dél-Dunántúlon - egy hagyományos templomforma kialakulása a XVIII. század végén". Kandidátusi értekezés. (Kézirat). Budapest, 1993. p. 150. + 220 p. melléklet. 8 ld. az 4. sz. jegyzetet, továbbá folytatásként Krähling János és ifj. Harmati Béla: „Evangélikus templomépítészeti és egyházművészeti kutatások — Nyugat-Dunántúl" (Vas-, Zala-, Veszprém megye) 1998-2000. T 026061 sz. BÁCSKAI KÁROLY Hegyen épülő templom „In spe" - A Budahegyvidéki Gyülekezet élni akar „Az Élet szent okokból élni akar I S ha Magyarországra dob ki valakit, I Annak százszorta inkább kell akarni" — írja Ady Endre az >r A tűz márciusa" című versében, életet és hitet üzenve a következő nemzedéknek. Költői szavai ráillenek Budahegyvidéki Evangélikus Gyülekezetünk közel ötven esztendős önálló múltjára, de jelenére is. A gyülekezet él és szent okokból élni akar, pedig rövid történetének hosszú megpróbáltatásai alatt elmehetett volna az életkedve. Az eltelt fél évszázad Budahegyvidéken az élni akarás regényét írta a szívek tábláira. Az alábbi sorokat ebbe a regénybe „belelapozva" fogalmazom. A Budahegyvidéki Egyházközség eleinte a Budai Evangélikus Egyház része volt, fent a Várban, a történelmi múltú, patinás Bécsi-kapu téri temploma. Az 1930-as évek vége felé azonban a jelenlegi Szabadság-hegy déli és keleti oldalának megnövekedett számú evangélikussága önállósulni kívánt. Az itteni hívek már 1938-ban egy önálló templom felépítéséhez gyűjtöttek adományokat. A jelenleg is meglévő gyülekezeti házat vásárolták meg, amelyben lassan kialakították a gyülekezeti élet számára fontos helyiségeket. 1953-ban a gyülekezet egészében önállósult. Első lelkésze, Danhauser László szolgálati éveiben, különösen a háború után a gyülekezetben komoly evangelizációs alkalmak voltak. A Krisztushoz térés ekkoriban sokak számára életet meghatározó élményt jelentett. A gyülekezetet D. Ordass Lajos püspök is lelki
