Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 3-4. sz.

Figyelő - Bodrog Miklós: A sziklaszilárd elit

lebbről megnézve rendkívül gazdag textúrát, aprólékos kidolgozást rejtenek, amely a nyomdai reprodukálás során már nem is figyelhető meg olyan jól, mint az itt látható eredetieken. E megoldásoknál elmondása szerint többnyire még a Jaschik Álmosnál tanult technikákat alkalmazta, de teljesen eredeti grafikai és festési módszerei is vannak. E kiállítás címe: „Eletműtöredék". Valójában azonban úgy érzem, hogy e képek összefüggő, teljes képet nyújtanak Urai Erika művészi fejlődéséről, derűs, kedves egyéniségéről, amit az elmúlt 40-50 év minden zűrzavara között is sikerült megőriznie. Mindebben a munkáját támogató és részben folytató családtagjainak is jelentós szerepe volt. Tisztelt vendégek! Az itt látható képek egy tiszta lélek és érzékeny, érző szív művészi megnyilvánulásai. Kérem, fogadják őket szeretettel. A magam részéről itt is köszönetemet fejezem ki Urai Erikának három könyvem művészi grafikai tervezéséért. További munkájához jó egészséget és sok sikert kívánok. Á kiállítás bemutatásának lehetőségéért Ablonczy László igazgató úrnak kell köszönetet mondani, valamint Györffy Mariannák a rendezésében nyújtott segítségéért. Befejezésül engedjék meg, hogy köszöntsem a körünkben jelenlévő Hubay Miklós író urat, aki 80 éves születésnapját ünnepli. Neki is jó egészséget és további szép írói munkát kívánok. Köszönöm figyelmüket. Ferenczy László A sziklaszilárd elit Részlet C. G. Jung Lélekgyógyászat című fordításkötetének kísérő tanulmányából. Vallás és pszichoterápia. Európa Kiadó, Mérleg sorozat. Az emberi jelenségek többé-kevésbé összetettek, a ,jó" is rosszá fajulhat, ha mértéktelenül élnek vele, s ami igen keserves, abból is lehet idővel például edzettség, ön- és életismeret, ami későbbi megpróbáltatásokban nélkülözhetetlen. Az agyonkíméltek sorsa nem irigylésreméltó: még közepes nehézségektől is roskadoznak, kudarctűrő képességük félelmetesen csekély. Meddig jó a jó, s mi áldást hozhat idővel a „rossz", érdemes erről elolvasni C. G. Jung vagy a Linn fivérek gondolatait. Még az ördög sem olyan fekete, mint amilyennek festik, hanem sokkal bonyolultabban az. Téves alkalmazástól a legjobb gyógyszer is lehet méreg, s a tegnap igazsága holnap már kevésbé érvényes. Több mint 2100 évvel ezelőtt - ha ugyan nem hamarabb - s vészes történelmi viharok közepette alakult az önálló létéért küzdő Izraelben a farizeusok (elkülönültek, szentek, önmegtartóztatók) társasága. Dehogyis voltak ők eleve képmutatók! Kisebb, zárt csoportokban a mózesi törvény és az ebből adódó vallási rend rigorózus, kínos pontosságú megtartását szorgalmazták, sőt követelték társadalmi szinten is. „Bibliaspecialistáik" az ún. írástudók voltak, de ők maguk is betéve tudták szinte az egész mózesi, prófétai és egyéb hagyományt, atyáik törvénymagyarázataival együtt. Közmegbecsülésnek örvendtek, politikai-közéleti befolyásuk akkor is nagy volt, ha „ellenzékbe" szorultak; anyagiakban sem szűkölködtek. A Kr. u. 1. században hatezren lehettek. Legfőbb erősségükből, a vallási szabályok betű szerinti, irgalmatlan megtart(at)ásából lett idővel a legkirívóbb hibájuk-bűnük: a kegyetlen kegyesség. Embertelenül, „halálos-pontos" kimértséggel alkalmazták az imádott Törvényt, holott - Jézus Krisztus szerint - az lett az emberért, és nem megfordítva. Még rá is licitáltak a tilalmakra - hogy még különbeknek tarthassák magukat? Áz ő „egyenletük" kb. így festett: vallás = szigor a négyzeten. Az ilyen „komolyságból" könnyen következik, hogy a hit egyik ismertetőjele a homlokráncolás; a spontán derű valahogy gyanús, az öröm bennragad a szótárban, annyira rangos a komorság. Ok a Názáreti Jézust amolyan laza rabbinak tarthatták, mert mi lesz a vallásból meg az erkölcsből, ha az efféle liberálisok elkezdenek csak úgy összevissza megbocsátani?! Ami persze jellemző félremagyarázás volt, de az ilyen büntető formalizmus lesz keserű és „szeretetlenítő" még vallásilag is, mai hitbe burkolózva súlyos pszichikus rendellenességeket is okozhat. A kőágyas prokrusztészek maguk is megkövülnek. (Attól függő mértékben, hogy mennyire élték bele magukat emberkovácsszerepükbe.) Amiképp egy hajó is térhet el apránként, de katasztrofálisan a helyes iránytól, ha nem ügyelnek a tájolóra, úgy az